Nehézkes megállapodások

A konkrét döntések meghozatalának folyamatos kitolódása jellemzi a pénzügyi válságra adott uniós válaszkísérleteket. Mind a tagállamok költségvetési fegyelmének növelését célzó szankciók és előírások, mind az újabb pénzintézeti bedőlések esetére védelmet nyújtó banki különadók körüli egyeztetésekkel kapcsolatban panaszkodnak az uniós tisztviselők a megállapodás nehézkességére.

A pénzügyminiszterek mai ülésének egyik fő témája a pénzügyi tranzakciókra kivetendő uniós szintű adó lesz, jóllehet brüsszeli források szerint az egyeztetések olyan korai stádiumban vannak, hogy semmilyen konkrét döntés nem várható mára – írja a Wall Street Journal. A mai ülés nem lesz más, mint a vélemények első ütköztetése, ezenfelül pedig azt is meg kell tárgyalnia a tárcavezetőknek, hogy mi legyen a közös európai álláspont a november 11–12-i G20-csúcson.

A pénzügyi tranzakciós adó globális bevezetésének ötlete nem aratott osztatlan sikert a világ vezető fejlett és feltörekvő nemzetgazdaságait tömörítő G20-on belül. Az EU ugyanakkor készen áll arra is, hogy egyoldalúan vezessen be egy ilyen elvonást. Ezzel kapcsolatban gondot jelenthet azonban a tagállamok közötti belső megosztottság is. Miközben Németország, Franciaország vagy Ausztria támogatja az ötletet, Nagy-Britannia ellenzi az uniós szintű tranzakciós adó bevezetését. Ráadásul az Európai Bizottság részéről Algirdas Semeta is fenntartásának adott hangot múlt héten az uniós különadóval kapcsolatban (VG, szeptember 1., 5. o.), amely szerinte „jelentős nemkívánatos mellékhatásokkal járna”.

Jóllehet Berlin, Párizs és London korábban már megállapodtak egy banki különadó bevezetéséről, de azt tagállami szinten hajtanák végre, és eltérő koncepciók alapján. Miközben a németek külön válságkezelő alapba kívánják folyatni az extra bevételt, a francia kabinet inkább közvetlenül a költségvetési egyensúly javítására használná fel a pénzintézetektől „kisarcolt” pluszösszeget.

A fegyelmezetlen költségvetési politikát űző tagállamokra vonatkozó jövőbeni szankciók megvitatása szintén nehézkesen halad. Ahogy azt Olli Rehn pénzügyi biztos tegnap is megerősítette, abban egyetértés van az uniós országok között, hogy a fegyelem szigorításához új szankciókra van szükség. Rehn szerint ezt a legjobban úgy lehetne elérni, ha a büntetések szinte automatikusan következményei lennének az ismétlődő túlköltekezésnek a tagállamok számára.

A gond csak az, hogy az elvi egyetértés mellett a részletek homályosak, mivel igen eltérőek a különböző tagállami elképzelések. Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy vezette, külön e kérdés megtárgyalására felállított munkacsoport tegnapi ülése előtt több brüsszeli megszólaló is kritikus hangot ütött meg a csúszás miatt. Az idő ugyanakkor sürget, mert a végső határidőt október végében állapították meg még korábban, hogy így a kész javaslatok az őszi uniós csúcs résztvevői elé kerülhessenek. A bizottság részéről Rehn szeptember 29-re ígért részleteiben kidolgozott tervezetet, Van Rompuy pedig jövő csütörtökön kívánja előterjeszteni a munkacsoport előzetes jelentését.

A szankciók kapcsán két alapvető elképzelés körül megy a vita. Az egyik szerint felfüggesztenék a fegyelmezetlen állam szavazati jogát a tanácsban. Ezt Németország és valószínűleg Finnország is támogatja, miközben számos tagállam ellenzi. A másik megoldás az uniós támogatások megvonása lenne, ez viszont a strukturális alapokra jobban ráutalt kelet- és kelet-közép-európai államok körében igen népszerűtlen ötlet.

A nyolc kelet-közép-európai tagállam és Svédország által javasolt módosítások a deficitszámítás terén szintén a pénzügyminiszterek elé kerülnek, bár azt már korábban sejteni lehetett, hogy egyes nagy tagállamok ellenzik ezt a lépést (VG, augusztus 17., 4. o.). A bizottság ugyanakkor korábbi ígéretétől eltérően nem foglalt állást a szeptemberi pénzügyminiszteri találkozó előtt. VG

A javaslatban szereplő Tobin-adó 5 cent bevételt jelentene a tranzakciók minden ezer eurója után. Az elvonás egyaránt érvényes lenne az euróban, angol fontban, USA-dollárban vagy japán jenben végrehajtott devizatranzakciókra.

Bernard Kouchner francia pénzügyminiszter úgy reméli, hogy a szeptember 21-i ENSZ-közgyűlésen a tervet mindeddig ellenző USA-t is sikerül meggyőznie.

A javaslatban szereplő Tobin-adó 5 cent bevételt jelentene a tranzakciók minden ezer eurója után. Az elvonás egyaránt érvényes lenne az euróban, angol fontban, USA-dollárban vagy japán jenben végrehajtott devizatranzakciókra.

Bernard Kouchner francia pénzügyminiszter úgy reméli, hogy a szeptember 21-i ENSZ-közgyűlésen a tervet mindeddig ellenző USA-t is sikerül meggyőznie. -->