Nem akarnak túllazítani?

Három cél, öt eszköz – e logika mentén vázolta fel Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaságpolitika jövőjét tegnap, amikor az Országgyűlés két bizottsága, a költségvetési és a gazdasági előtt számolt be célkitűzéseiről. A három cél az államadósság csökkentését, egy fenntartható költségvetési deficit elérését, valamint hazánk eurózónához való csatlakozását takarja. Ezek megvalósításához pedig csökkenteni kell az adószintet és a bürokráciát, erősíteni a belső piacot, jelentősen növelni a gazdaság részesedését az uniós forrásokból, és kedvezőbb hitellehetőségeket biztosítani a vállalkozásoknak.

Miközben Matolcsy tegnap a tőle megszokott lendülettel vázolta fel a célokat és bírálta az utóbbi nyolc év számos – szavai szerint – gazdaságpolitikai baklövé-sét, részletekben nemigen bővelkedett egyik bizottsági beszámolója sem. Mint azt néhány ellenzéki képviselő – meglehetőségen rezignáltan – szóvá is tette, a nagy ívű elképzelések államháztartási forrásáról, ellentételezéséről, a különböző átalakítások pontos időzítéséről kevés szó esett. A leendő tárcavezető ismét leszögezte, hogy a vállalkozások adóterhelését négy, a lakosságét pedig hat év alatt a régió átlagára kell csökkenteni. Ám olyan konkrét ügyek időzítéséről, mint a családi adózás bevezetése vagy az úgynevezett szuperbruttósítás megszüntetése, tegnap nem beszélt. Kevésbé róható fel, hogy a leendő nemzetgazdasági miniszter eurócéldátumot nem nevezett meg, sőt, a forinttal kapcsolatosan megjegyezte: az új kormánynak nincs és nem is lesz „hivatalos” árfolyamcélja, a kurzus ugyanis a gazdaságpolitika következménye, így ez utóbbit kell jól alakítani ahhoz, hogy a forint stabil valuta maradhasson. Ez ugyanis természetesen az egyik legfontosabb cél az új kabinet számára is.

Arra, hogy a gazdaság felpörgetését a második Orbán-kormány milyen forrásokból képzeli el, Matolcsy tegnap sommás feleletet adott. Meggyőződése, hogy a jogszabály-módosításoktól az olcsóbb hiteleken keresztül az adó- és bürokráciacsökkentésig terjedő „reformcsomag” együttesen képes lesz beindítani a magyar gazdaság motorját. Ennek jegyében többször is hitet tett a fegyelmezett költségvetés fontossága mellett, és leszögezte, fiskális élénkítésre nincs lehetőség.

Ahogy a korábbi fideszes megszólalásokban, úgy most is a foglalkoztatási helyzet javítása képezte az új gazdaságpolitika alappillérét. A jelenlegi alacsony, 53-54 százalék körüli foglalkoztatási rátával semmilyen felzárkózás nem képzelhető el – vélekedett. Ennek érdekében a jövőben az uniós források felét a gazdaság élénkítésére fordítaná a kabinet, és olyan, munkaerő-igényes ágazatokat karolna fel, mint a mezőgazdaság, az építőipar vagy a turizmus. A második Orbán-kormány a jelek szerint élne a kamattámogatás adta lehetőségekkel is, és a vállalkozások „bátrabb” finanszírozására ösztönözné a pénzintézeteket. Matolcsy tegnap többször is hangoztatta: kifejezetten gátolja a növekedést, hogy a bankok ma 4500 milliárd forintnyi összeget tartanak a jegybanknál kéthetes eszközök formájában, miközben erre az összegre a gazdaságnak égető szüksége lenne. Ezzel függ össze, hogy a Fidesz a már beharangozott „zöldbank” mellett magyar többségi tulajdonú bankokkal, pénzintézeti csoportokkal tarkítaná a szférát. A pénznek ugyanis mégiscsak van szaga – fogalmazott a leendő nemzetgazdasági miniszter arra utalva, hogy egy hazai tulajdonú banknál jobban előtérbe kerülhetnek a nemzeti, gazdasági szempontok.

A költségvetési bizottság 16 igen, két nem, négy tartózkodás, a gazdasági bizottság pedig 18 igen, három nem és öt tartózkodás mellett támogatta Matolcsy György tárcavezetői jelölését a leendő Nemzetgazdasági Minisztérium élére KR