Nem értik, miért keresnek kevesebbet - Nem kell bérkommandó?

Az emberek többsége egyszerűen nem érti a változásokat, nem tud eligazodni a bérpapíron, ezért fordulnak hozzánk segítségért - mondta. Hozzáfűzte: a keresetcsökkenés oka kivétel nélkül a januártól bevezetett adóváltozásokban keresendő, de az is megfigyelhető, hogy a munkáltatók az idén eddig még szinte sehol sem hajtottak végre béremelést. "Egyszerűen nem tudom, hogy mire várnak, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) már decemberben 2-án elfogadott egy ajánlást 4-6 százalékról, a cégek egyelőre mégis kivárnak, vagy az ajánlatok meg sem közelítik az ajánlást, egyszerűen a nulláról indítanak" - mondta.

A szakszervezeti vezető szerint még azok is reálkereset-csökkenést szenvedtek el, akiknél volt béremelés, hiszen tavaly a tervezett 3,8 százalék helyett 4,4 lett az infláció, szavai szerint ezért ahhoz, hogy ugyanannyit érjen a keresetünk, mint tavaly, legalább 8-9 százalékos béremelésre lenne szükség.

Bérkommandók helyett az ágazati kollektív szerződések kiterjesztésére szólítja fel a kormányt a vegyipari szakszervezet, hogy így rendezzék az egyeztetés nélkül bevezetett, rossz adózási rendszer hátrányos következményeit a termelésben és a profit szférában dolgozók körében - olvasható a VDSZ közleményében.

A Nyugat-Európában jól bevált rendszer működtetéshez minden feltétel adott, csak a kormányzati szándék hiányzik. Hazánkban sok munkaadó még az OÉT bérajánlását sem tartja be, a külföldi cégeknél pedig azzal fenyegetőznek, hogy kivonulnak a magyar piacról, ha a keresetek reálértéken való megtartására kötelezik őket – írja a VDSZ.

Még ágazati szinten is nehéz béremelést tartalmazó kollektív szerződést kötni, de még ennél is nehezebb azt betartatni a cégekkel - mondta Székely Tamás. A vegyipari szakszervezet (VDSZ) elnökének tapasztalatai szerint a munkaadók egy része még az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kialkudott bérajánlásokra is fittyet hány, a bérek reálértéken való megtartásának hallatán pedig azzal fenyegetőzik, hogy kivonul a magyar piacról, ha az által ajánlottnál nagyobb emelésre kényszerítik.

Az elnök szerint a tarthatatlan állapotnak a következményei megint csak azokat sújtják, akik a legnehezebb időkben is különféle megszorításokat vállalva a vállukon vitték a talpon maradt cégeket. A VDSZ elnöke úgy véli, hogy a helyzet rendezésére nem bérkommandókat kellene a munkahelyekre küldeni, hanem minden ágazatot kötelezni az ellenőrizhető és átlátható kollektív szerződések rendszerének betartására, amely már Nyugat-Európában is jól bevált módszer.

Mint arról beszámoltunk, a Fidesz akciócsoportot hoz létre annak érdekében, hogy az új adórendszer miatt ne csökkenjen senkinek a fizetése a versenyszférában. Lázár János hangsúlyozta: a parlamenti többség ragaszkodni fog a 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs megmaradásához, és eléri, hogy a magánszférában is emeljék a béreket a cégek.

Az Országgyűlés a tavalyi év végén új adótörvényeket alkotott. Az a cél vezérelte a kormánypártokat, hogy minél egyszerűbb, versenyképesebb adórendszert hozzanak létre, amely ösztönzi a munkavállalást, és ezen felül egy jelentős adócsökkentést is magába foglaljon. Amikor megszületett a megállapodás az OÉT-ben az adótörvények meghozataláról, akkor egy bérmegállapodásra is sor került. Ez magába foglalta a minimálbér 6,1 százalékos emelkedését (73.500 forintról 78.000 forintra), és arról is szólt, hogy a garantálta bérminimum 5 százalékkal emelkedik (89.500 forintról 94.000 forintra). Az OÉT ülésén az a megállapodás is megszületett a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, hogy a bérnövekedési ütem a teljes munkavállalói szférára jellemző lesz - emlékeztetett Rogán Antal.

Az Országgyűlés a tavalyi év végén új adótörvényeket alkotott. Az a cél vezérelte a kormánypártokat, hogy minél egyszerűbb, versenyképesebb adórendszert hozzanak létre, amely ösztönzi a munkavállalást, és ezen felül egy jelentős adócsökkentést is magába foglaljon. Amikor megszületett a megállapodás az OÉT-ben az adótörvények meghozataláról, akkor egy bérmegállapodásra is sor került. Ez magába foglalta a minimálbér 6,1 százalékos emelkedését (73.500 forintról 78.000 forintra), és arról is szólt, hogy a garantálta bérminimum 5 százalékkal emelkedik (89.500 forintról 94.000 forintra). Az OÉT ülésén az a megállapodás is megszületett a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői között, hogy a bérnövekedési ütem a teljes munkavállalói szférára jellemző lesz - emlékeztetett Rogán Antal. -->