Nem lesz elvándorlás a nyitásból

A már most is jelentősnek számító hazai szakmunkáshiányt csak korlátozott mértékben és átmenetileg súlyosbíthatja a német és az osztrák munkaerőpiac május 1-jei megnyitása, ugyanis nem várható, hogy a hazai szakképzett dolgozók tömegesen mennének bármelyik országba dolgozni.

„Az osztrák és a német piacnyitás elszívó hatása drámai módon nem fokozza majd az eddig is meglévő hazai szakmunkáshiányt” – mondta el lapunknak Dénes Rajmund Roland. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének kommunikációs alelnöke szerint ugyanis a magyarok kevésbé mobilisak, illetve aki akart, az már szerencsét próbálhatott külföldön. A szakértő szerint azonban a munkaerő-piaci könynyítés hatására elsősorban a fiatal szakmunkások körében növekedhet majd az érdeklődés a német, osztrák munkavállalás iránt, illetve a jelenleg még feketén foglalkoztatottak egy része legalizálhatja kinti munkaviszonyát. Dénes Rajmund Roland emellett kiemelte: az egészségügy területéről szívhat el további dolgozókat hazánkból a német és osztrák liberalizáció. A német gazdaságkutató intézet (DIW) tavaly év végi felmérése is arra hívta fel a figyelmet, igazán súlyos és tartós szakemberhiánnyal az egészségügy küzd Németországban.

„Főként az osztrák határ menti területeken és csak bizonyos szakmák esetében jelentkezhet elszívó hatás” – véli Tóth István János. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak elmondta: az osztrák határ mentén felerősödhet a napi, illetve heti ingázás, főként az olyan ipari szakmákban (esztergályos, géplakatos, autószerelő, hegesztő), ahol a nyelvismeret kevésbé fontos. Emellett a határ menti megyékből szakácsok, pincérek fontolhatják meg a napi átjárást Ausztriába, ahol a külföldi munkavállalók aránya az építőipar mellett éppen a vendéglátásban és a turizmusban a legmagasabb.

Az osztrák kormány arra számít, hogy a munkaerőpiac május 1-jei megnyitása után 20-25 ezer munkavállaló érkezik a 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-európai EU-tagállamból. Külön foglalkoztatási engedéllyel jelenleg közel 88 ezren dolgoznak Ausztriában ezekből az országokból.

A közgazdász szerint mindamellett a német és osztrák piacnyitás csak rövid távon súlyosbíthatja az amúgy is szakmunkáshiánnyal küzdő ágazatok helyzetét. Az érintett cégek ugyanis a munkabérek emelésével vagy külföldi (például Romániából történő) toborzással kezelhetik majd a helyzetet.

Ausztria és Németország elszívó hatását fokozhatja, hogy a válság után mindkét országban a gazdasági stabilizálódás jelei érzékelhetők, ez növelheti a szakképzett munkaerő iránti keresletet. Tóth István János ezzel kapcsolatban úgy véli: Magyarországról az építőipari szakmunkások is útnak indulhatnak Németországba május 1-je után, mert míg itthon az ágazat lejtmenetben van, addig a válságból kifelé tartó országban egyre jobban lábra kap a szektor.

A hazai szakmunkáshiány jelenleg főként a vegy-, gép- és elektronikai ipart érinti, ahol a cégek átképzésekkel próbálják orvosolni a problémát. Dénes Rajmund Roland kiemelte: a jelenség Budapesten és a megyeszékhelyeken figyelhető meg, ahol külön utaztatással, illetve a szállás biztosításával kell megoldani a képzett munkaerő biztosítását.

a magyarországihoz hasonló népességű Csehországban valóban egymillióval több foglalkoztatott van, mint nálunk, ám e többlet csupán ötöde származik diplomásokból, annak 60 százalékát a szakmunkások nagyobb foglalkoztatási aránya magyarázza. A közgazdász szerint Magyarországon a munkaerő-kínálat színvonalát és szerkezetét is javítani kell.

a magyarországihoz hasonló népességű Csehországban valóban egymillióval több foglalkoztatott van, mint nálunk, ám e többlet csupán ötöde származik diplomásokból, annak 60 százalékát a szakmunkások nagyobb foglalkoztatási aránya magyarázza. A közgazdász szerint Magyarországon a munkaerő-kínálat színvonalát és szerkezetét is javítani kell. Nő a kereslet A szakképzettek iránti kereslet növekedése várható az idén – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet tanulmányából. Tavaly a szakképzett fizikai dolgozók esetében 12 százalékkal haladta meg a létszámot bővítők aránya a leépítőkét. Hiányszakmák Magyarországon - géplakatos

- autószerelő

- hegesztő

- mechatronikai műszerész

- gépi forgácsoló

- épületgépész technikus

- gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő

- autóelektronikai műszerész

- épületlakatos

- elektronikai műszerész

Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet -->