Nem lesz uniós államkötvény

Előcsúcs. Megerősítette közös álláspontját az e heti EU-csúcs előtt a német kancellár és a francia államfő. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy freiburgi találkozójukon egyértelművé tették, továbbra is ellenzik a közös uniós kötvény kibocsátását. Berlin és Párizs szerint a tagállamoknak maguknak kell jótállni a tartozásaikért, nem szabad más, hitelképesebb országok mögé bújni. Merkel és Sarkozy szerint a közös kötvény helyett inkább a gazdaságpolitikai együttműködést kellene elmélyíteni az euróövezetben.

Nem szabad a lovat fordítva felszerszámoznunk – fogalmazott Nicolas Sarkozy a délnyugat-németországi Freiburgban pénteken. A francia államfő ezzel Merkel védelmére kelt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel szemben. Juncker, a közös EU-kötvény egyik fő kezdeményezője azt vetette az ötletet ellenző német kancellár szemére, hogy híján van az európai szellemiségnek. „Úgy véljük, kellő mértékben tanújelét adtuk már eddig is a szolidaritásunknak, nincs szükségünk további bizonyításra” – tette hozzá Sarkozy, utalva arra, hogy Berlin az első, Párizs pedig a második legnagyobb befizető az unióban. „A közös hozam mellett kibocsátott kötvény nem vinne bennünket előre” – erősítette meg Merkel is az EU-kötvény elutasítását.

A két vezető szerint ugyanakkor a gazdaságpolitika, ezen belül pedig különösen az adópolitika nagyobb mértékű harmonizálására lenne szükség a tagállamok között. Az együttműködés terén példát kellene mutatnia Németországnak és Franciaországnak – szögezte le Merkel és Sarkozy, akik szerint mindenképpen el kell kerülni az olyan szituációkat, hogy egyes államok a többiektől eltérő irányban változtatják meg például az áfájukat.

A német–francia találkozó a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtti utolsó egyeztetés célját szolgálta. A várakozások szerint a csúcson dönthetnek a tartós uniós válságkezelő mechanizmusról. A találkozó pén-teki befejezésére előkészített egyik közös nyilatkozatjavaslat értelmében ez a döntés akár azt is kimondhatja, hogy a mechanizmus már 2013 elejétől működjön, vagyis a korábban tervezettnél hat hónappal hamarabb. Ehhez azonban mindenképpen módosítani kell a lisszaboni szerződést.

Berlinnek nagy szüksége van a franciák támogatására egy olyan pillanatban, amikor az euróövezet mind több állama kritizálja Németországot a közös kötvények elutasítása miatt. Merkelnek ráadásul a német ellenzékkel is szembe kell nézni a kérdés miatt. A szociáldemokraták (SPD) vezetője, Sigmar Gabriel szerint a kereszténydemokrata-liberális kabinet Európa-politikája „teljesen elhibázott”. Merkel habozása a görögök kisegítése kapcsán, illetve az EU-kötvények elutasítása semmi mást nem eredményezett, mint hogy az ideges piacokon csak még magasabbak lettek a hozamok – fogalmazott Gabriel. Die Welt, Spiegel Online, FAZ

Drága mulatság

Szakértők szerint a közös uniós kötvény hozama átlagosan 0,5-1,0 százalékponttal lenne magasabb annál, mint amennyiért a német állam jelenleg hitelhez jut. A kötvényhozam egy százalékpontos emelkedése egyedül 2011-ben kétmilliárd euró többletkiadást jelentene Berlin számára – kalkulál a Commerzbank. Az elkövetkező öt évben pedig összesen akár 30 milliárd eurót is kitehet az így keletkezett többletkiadás a pénzintézet számítása szerint. Más bankok ugyanakkor ennél lényegesen magasabb, évi akár kilencmilliárd eurós német pluszkiadást sem tartanak kizártnak a közös EU-kötvény bevezetése esetén. Ezen uniós állampapír költségei éppen azokat a megtakarítási tételeket emésztenék fel, amelyek segítségével Berlin meg kívánja állítani a hazai államadósság-állomány növekedését. vg