Nyugdíjreform: nem fertőző a magyar "betegség"

„Magyarország példája világosan megmutatta, hogy az egyszeri, a rendszert semmibe vevő, rövid távú megoldások nem működnek. Nem követjük ezen az úton a magyarokat, más megoldásokat keresünk.” Mindezt a lengyel miniszterelnök első számú gazdaságpolitikai tanácsadója, Michal Boni nyilatkozta tegnap a nyugdíjpénztárakról a Reuters riporterének annak apropóján, hogy a Moody’s leminősítette Magyarországot. „Lengyelország esetében egy olyan bölcs megoldás lenne a legjobb, amely hosszú távon biztosítja a rendszer előnyeinek fennmaradását, ugyanakkor ledolgozza a jelenlegi hiányt” – tette hozzá. A „bölcs megoldás” részletei még alakulnak. A mostani lengyel elgondolás az államosítás helyett csökkentené a második pillérbe történő átutalás mértékét, és 2012-ig a mérsékelt összegért sem készpénzt, hanem csak nyugdíjkötvényeket kapnának a pénztárak. Ezután három évig növelnék a készpénz és csökkentenék a kötvény arányát, így 2015-re visszaállna a régi rend – a korábbiaknál kisebb magán- és nagyobb állami pillérrel. A cél természetesen a hiány lefaragása lenne, a lépéssel ugyanis akár húszmilliárd zlotyval (1392 milliárd forint) csökkenne az állam nyugdíj-kompenzációra fordított kiadása évente.

A jobbközép lengyel vezetés nem volt mindig ilyen óvatos a nyugdíjpénztárak kérdésében. Olyannyira, hogy november közepén nyilatkozati adok-kapokkal terhelt koalíciós feszültség alakult ki az ügyben. A kisebbik koalíciós partner, a Parasztpárt által delegált gazdasági miniszter, Waldemar Pawlak akkor kilátásba helyezte a parlament előtt lévő költségvetési törvényjavaslat módosítását. Pártja a mellett érvelt, hogy a magyar példához hasonlóan csökkentsék a magánpénztárakba utalt járulékok arányát, vagy teljesen államosítsák azt. A nagyobbik koalíciós partner, a liberális Polgári Platform első embere, Donald Tusk miniszterelnök azonban hamarosan reagált az elhangzottakra, és kijelentette: a költségvetés tervezete nem szorul ilyen átdolgozásra. Tusk későbbi nyilatkozataiban is igyekezett kompromisszumkészebb hangvételt megütni.
Nem a lengyelek azt egyetlenek, akiknek a nyugdíj miatt fáj a fejük. Szlovákia korábban már próbálkozott azzal, hogy a befizetőket a magánkasszákból az államiba csábítsa. A Fico-kormány idején elindított próbálkozás azonban meglehetősen erőtlen volt. A magánpénztári tagok között ugyanis nem mutatkozott hajlandóság a visszalépésre.
Cehországban viszont más a helyzet. Itt a tervek szerint komoly szerephez jutna a magánpénztári rendszer.
Múlt héten Jaromír Drábek cseh munkaügyi és szociális miniszter ugyanis bemutatott egy a nyugdíjrendszert megreformáló és egyelőre megvitatásra váró friss tervezetet, amely vélhetően a cseh közbeszéd egyik fő témája lesz az elkövetkezendő hónapokban. A társadalmi vitákon nagyjából túl lévő Bulgária sincs könnyű helyzetben. Az ország demográfiai mutatói világszinten is kivételesen rosszak, és a szavazók jelentős része nyugdíjas. A bolgár kormány nem csak a magánkasszákhoz nyúlt hozzá. A tervek szerint januártól emelik a nyugdíjkorhatárt és a szolgálati időt is. Bulgáriában ezek szerint a férfiak esetében 37 évre növekedne a teljes nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő, míg a nőknél 34 évet várnak el. A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 63, nőknél 60 év lenne. A bolgár munkaügyi miniszter, Totyu Mladenov már október végén felvetette a magyar minta alkalmazását, vagyis a magánpénztári befizetések átterelését az állami rendszerbe. Bulgária végül nem az itthoni, „szabad” választás mellett döntött, hanem a nyugdíjpénztárak működését szabályozta, olyan helyzetbe hozva ezzel őket, hogy a végén maguk kérték az államosítást. Jellemző azonban, hogy az országban nem annyira ezzel foglalkoztak, inkább a nyugdíjkorhatár emelésével. Pedig a bolgár nyugdíjreform még így is enyhébb változatban látszik megvalósulni: a kormány eredetileg mindkét nemnél 65 évre emelte volna a korhatárt, és férfiaknál 40, nőknél 37 év szolgálati időt várt volna el. A szándék azonban komoly társadalmi ellenállást váltott ki, és demonstrációkhoz vezetett, így egyelőre a puhább verzióval kell szembenéznie az elöregedő bolgár társadalomnak. Igaz, magánpénztárak nélkül.

A nyugdíjkasszák államosítása azután vetődött fel, hogy az EU hajthatatlannak bizonyult, amikor a régió országai közösen kérték: ismerje el a magánpénztárakba fizetett összeget is költségvetési bevételként.

Így az érintett országok költségvetésére rendkívüli terhet ró a kompenzáció minden évben, ami nemcsak az egyensúlyt veszélyezteti, hanem jelentősen megnehezíti a 3 százalékos hiánycél teljesítését, így az eurózónához való csatlakozást.

A nyugdíjkasszák államosítása azután vetődött fel, hogy az EU hajthatatlannak bizonyult, amikor a régió országai közösen kérték: ismerje el a magánpénztárakba fizetett összeget is költségvetési bevételként.

Így az érintett országok költségvetésére rendkívüli terhet ró a kompenzáció minden évben, ami nemcsak az egyensúlyt veszélyezteti, hanem jelentősen megnehezíti a 3 százalékos hiánycél teljesítését, így az eurózónához való csatlakozást. -->