Nem szállt el az adósság

Történelmi csúcsra emelkedett a magyar államadósság forintban kifejezve az év első hónapjaiban, attól azonban nem kell tartani, hogy emiatt gond lenne a GDP-arányos ráta idei csökkentésével. Az év elején a Barcza György vezette Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) felduzzasztotta a kormányzati tartalékokat és rekordösszegű lakossági állampapírt adott el, de így sem szállt el az államadósság.

Az év elején általánosságban 500-800 milliárd forinttal szokott növekedni a központi költségvetés adóssága, miután az év végére leapasztott tartalékot visszatöltik, idén azonban ennél kisebb, 400 milliárd alatti növekedést láthattunk. Február végére ezzel 25 823 milliárd forint fölé emelkedett a központi költségvetés adóssága, ami 1,55 százalékkal magasabb, mint a tavaly év végén mért 25 430 milliárd forint.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Nő a lakossági finanszírozás, csökken a devizatartozás - Kép: Móricz-Sabján Simon[/caption]

A kedvező piaci helyzetben 456 milliárd forint volt a nettó forintkibocsátás – nagyrészt a lakosságnak közvetlenül értékesített állampapírokból –, ami a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. A devizaadósság a 2016. végi 6256 milliárd forintról 6218-ra mérséklődött, ami 24 százalékos devizaaránynak felel meg, vagyis tovább csökkent a tavalyihoz képest. Akkor 25 százalék alá került a devizaarány.

A költségvetés forintadóssága február végéig 456 milliárd forinttal nőtt, és 18 887,5 milliárd forintot ért el. A hónap végén a lakossági állampapírok állománya 5752 milliárd forintot tett ki, ami 684 milliárd forint növekedést jelent 2016. december vége óta. A lakosság által vásárolható, egy évnél hosszabb futamidejű Prémium Magyar Államkötvény és a Bónusz Magyar Államkötvény együttes állománya 2017. február végén a 226,6 milliárd forintos idei növekedés hatására 1748 milliárd forintot tett ki. Az ÁKK kiemelte, hogy a lakosság a hosszabb futamidejű állampapírokat is keresi. A kamatozó kincstárjegyek állománya 3515 milliárd forint volt február végén, ami 449 milliárd forinttal haladta meg az év végi állományt.

A trend folytatásával tovább nőhet a lakosság már most is 20 százalékos részesedése az államadósság finanszírozásában, miközben a devizaadósság arányának csökkenése folytatódhat –, különösképp, ha az eredeti tervekkel ellentétben mégsem bocsátanak ki idén 1 milliárd euró értékben devizakötvényt. A GDP-arányos államadósság csökkenése is folytatódhat: a TakarékBank előrejelzése szerint a tavaly év végi 73,9 százalék után idén 71,6 százalékra csökkenhet a ráta, és az adósság a következő években is mérséklődhet.

Elfogyott a külfölddel szembeni hitel

A múlt év utolsó negyedévében a magánszektor külfölddel szembeni nettó adóssága nagyjából 3 milliárd euróra rúgott – derül ki a fizetésimérleg-adatokból. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint ez azt jelenti, hogy lényegében eltűnt az adósság: 2008 végén a magánszektor nettó tartozása még 40 milliárd eurót tett ki, tehát nyolc év alatt sikerült lefaragni ezt a tartozást. Hozzátette: a magánszektor külfölddel szembeni nettó adósságának csökkenése 2011-ben indult el és 2015-ben gyorsult fel. A folyamat hátterében az áll, hogy a válság után a lakosság és a vállalatok sokkal óvatosabbá váltak. A megtakarításokra helyezték a hangsúlyt, miközben a hitelfelvételi kedv nagyon alacsony volt.