Nem kíván lemondani, sőt, egy általa vezetett vizsgálati csoporttal „mikroszkóppal fogja újra átvizsgálni” az eddigi ügyeket, és feljelentést tesz Vida Ildikó. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke megerősítette: az adóhatóság több munkatársával együtt ő is az Egyesült Államokból kitiltottak között van. Vida Ildikó a Magyar Nemzet tegnapi számának adott interjúban ismerte el érintettségét, jelezte azt is, hogy nem ő az egyedüli az adóhivatal munkatársai közül, akit nemkívánatosnak minősített az Egyesült Államok. André Goodfriend, az USA budapesti ideiglenes ügyvivője korábban arról beszélt, eddig hat embert tiltottak ki, ám a számuk a jövőben növekedhet.
Az adóhivatal elnöke az interjúban arról beszélt, hogy kitiltásáról levélben kapott értesítést, a levél kézhez vétele után pedig jelezte a kormány egy „illetékesének”. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – a NAV-ot felügyelő tárca vezetője – tegnap azt mondta: neki kedden szólt a tiltásról Vida.
Az ügyben tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen kívánta meghallgatni a NAV-elnököt, de ő nem jelent meg. A Magyar Nemzetben rágalomnak nevezte az amerikai vádakat és a kormányt ismételve hozzátette, „hiába kérjük mi, hiába kéri a kormány, nem mondanak semmi konkrétumot”.
André Goodfriend nevek vagy cégek említése nélkül korábban arra utalt, hogy a kitiltás hátterében korrupciós ügyek állnak, amelyek kivizsgálása a magyar kormánynak is az érdekében áll. Egyúttal cáfolta Napi Gazdaságnak azt a hírét is, hogy a kitiltás bosszú lenne amiatt, hogy amerikai cégek ellen folyik vizsgálat Magyarországon.
A magyar kormány erre reagálva beszámolt vizsgálatokról, ám ezek nem amerikai cégek, hanem az áfacsalás ellen irányulnak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiterjedt nyomozásról beszélt, amelyet a hazánk egyik legnagyobb olajosmag-felvásárlójának, az amerikai gyökerű Bungének a feljelentése nyomán indítottak el. A Bunge többször és a nyilvánosság előtt is felhívta a figyelmet a hazai élelmiszer-kereskedelemben burjánzó áfacsalásokra, azt is felvetették több más céggel együtt, hogy az áfacsalás elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a forgalmi adó csökkentése lenne.
Tény, a magyarországi áfakulcs a legmagasabb az Európai Unió 28 tagországa közül. Az áfacsalásoknak nálunk leginkább kitett élelmiszer- és terménykereskedelem esetében is csak részben alkalmaznak alacsonyabb kulcsot, amit részben magyaráz az uniós áfarendszer is. A hozzáadottérték-adóról szóló irányelv ugyanis alaphelyzetben egy normál és – meghatározott termékkörök esetében – egy kedvezményes, esetleg egy szuperkedvezményes kulcs alkalmazható. Magyarország esetében ez utóbbi 18, illetve 5 százalék. Szakértők szerint a 18 százalékra csökkenő kulcs nem hozna érdemi változást, az ötszázalékos alkalmazása azonban súlyos kiesést jelentene az államháztartásban.
Mindent összevetve az Európai Bizottság egy nemrégiben megjelent tanulmánya szerint Magyarországon a teljes befizetési kötelezettséghez képest 25 százalékos volt a kiesés. Ezzel hazánk nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el a vizsgált 26 tagország között, a kiesés azonban jócskán meghaladja a 16 százalékos uniós átlagot. A bizottság ugyanakkor felhívta a figyelmet: az áfacsalás visszaszorítására az utóbbi néhány évben elfogadott szabályok, illetve olyan újszerű intézkedések, mint például a fordított áfa ideiglenes alkalmazása segítenek a fehérítésben.
A csoport tevékenysége lényegében megszűnt tavaly nyáron. A megszűnés oka részben az volt, hogy a megszólított élelmiszeripari cégek vonakodtak anyagilag is hozzájárulnia fórum működéséhez, valamint az, „hogy a kormány egyértelművé tette: nem gondolkodik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésében” – mondta el akkor Torba Tamás szóvivő.
A kormány ehelyett a fordított áfa bevezetésével igyekezett megtisztítani az áfarendszert. A 2012 júliusában a gabonakereskedelemben bevezetett rendszerben az eladó az adókötelesen értékesített termény után nem számít fel áfát, nettó áron értékesít, az áfa megfizetésére a vevőt kötelezik. A törvény a gabonafélékre, az olajos magvakra és a fehérje növényekre vonatkozik. A lépés nagyon gyors eredményt hozott: az Észak-Alföldi régiónkban lévő két határátkelőhelyen, Ártándon és Csengersimán a gabonaszállítmány forgalma csaknem 70 százalékkal esett vissza már a bevezetés hónapjában – nyilvánvalóan a fiktív áruszállítások megszűnése miatt.
Az eredményeken felbuzdulva a kormányzat hasonló lépést tervezett a sertések esetében is, ám az Európai Bizottság elutasította Magyarország erre vonatkozó kérelmét. Beszédes, hogy Brüsszel indoklásában akkor úgy fogalmazott: a gabonafélék esetében bevezetett fordított áfa után Magyarország nem tett meg mindent azért, hogy az áfacsalásokat visszaszorítsa.
A kormány később, idén januártól öt százalékra csökkentette az élő- és a félsertés áfakulcsát. Ezt követően a sertésállomány nőtt, ezt a szakértők egyértelműen az ágazat fehéredésének tudják be, hiszen a kocalétszám alakulásából nem következett volna a bővülés. Az élőállatra és a hasított testre vonatkozó áfát a kérődzőkre is kiterjesztik jövőre. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a közelmúltban jelentette be: január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökken a marha, a juh és a kecskehús áfája.
A csoport tevékenysége lényegében megszűnt tavaly nyáron. A megszűnés oka részben az volt, hogy a megszólított élelmiszeripari cégek vonakodtak anyagilag is hozzájárulnia fórum működéséhez, valamint az, „hogy a kormány egyértelművé tette: nem gondolkodik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésében” – mondta el akkor Torba Tamás szóvivő.
A kormány ehelyett a fordított áfa bevezetésével igyekezett megtisztítani az áfarendszert. A 2012 júliusában a gabonakereskedelemben bevezetett rendszerben az eladó az adókötelesen értékesített termény után nem számít fel áfát, nettó áron értékesít, az áfa megfizetésére a vevőt kötelezik. A törvény a gabonafélékre, az olajos magvakra és a fehérje növényekre vonatkozik. A lépés nagyon gyors eredményt hozott: az Észak-Alföldi régiónkban lévő két határátkelőhelyen, Ártándon és Csengersimán a gabonaszállítmány forgalma csaknem 70 százalékkal esett vissza már a bevezetés hónapjában – nyilvánvalóan a fiktív áruszállítások megszűnése miatt.
Az eredményeken felbuzdulva a kormányzat hasonló lépést tervezett a sertések esetében is, ám az Európai Bizottság elutasította Magyarország erre vonatkozó kérelmét. Beszédes, hogy Brüsszel indoklásában akkor úgy fogalmazott: a gabonafélék esetében bevezetett fordított áfa után Magyarország nem tett meg mindent azért, hogy az áfacsalásokat visszaszorítsa.
A kormány később, idén januártól öt százalékra csökkentette az élő- és a félsertés áfakulcsát. Ezt követően a sertésállomány nőtt, ezt a szakértők egyértelműen az ágazat fehéredésének tudják be, hiszen a kocalétszám alakulásából nem következett volna a bővülés. Az élőállatra és a hasított testre vonatkozó áfát a kérődzőkre is kiterjesztik jövőre. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a közelmúltban jelentette be: január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökken a marha, a juh és a kecskehús áfája. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.