Német tűz a Draghi-tervre

Egyre nagyobb észak-déli ellentétek rajzolódnak ki az euróövezeten belül azt illetően, beavatkozhat-e a frankfurti székhelyű intézmény a dél-európai tagállamok, elsősorban Olaszország és Spanyolország kötvénypiacain a hozamok csökkentése és így az adósságteher enyhítése érdekében. Míg Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) olasz elnöke hajlik erre a lépésre, addig a Bundesbank továbbra is mereven elutasítja ezt – ráadásul a német jegybank most alig burkolt támogatást kapott ez ügyben Angela Merkeltől.

„Az EKB mandátuma teljesen világos és korlátozott: a pénz értékállóságát kell elősegítenie” – mondta a német kancellár az ARD-nek adott interjúban. Hozzátette: továbbra is bízik abban, hogy az intézmény ezen mandátum szellemében fog döntéseket hozni. Merkel ezzel szembehelyezkedni látszik azzal az állásponttal, miszerint a jelenlegi válságban az EKB-nak túl kellene lépnie ezen a szűken vett feladatkörén, és a nagyobb baj elkerülése érdekében meg kellene nyitnia a pénzcsapokat. Ez jelen esetben az államkötvény-piaci intervenciók felújítását jelentené, amiről még az intézményen belül is komoly vita van.

Azt, hogy a kancellár előbbi álláspontot támogatja, jelzi az a megjegyzése is, miszerint amellett van, hogy a Bundesbank elnökének, Jens Weidmannak „lehetőleg nagy befolyása legyen az EKB-n belül.”

Weidmann a Spiegelnek adott interjúban támadta az EKB újabb kötvénypiaci vásárlásairól szóló terveit. „Ez olyan függőséghez vezethet, mint egy drog. Egy ilyen politika számomra túl közel áll az államok jegybankon keresztüli finanszírozásához. Demokráciákban a kockázatok közössé tételéről a parlamenteknek kellene dönteniük, nem pedig a központi bankoknak” – fűzte hozzá. Úgy véli, az euróövezeti jegybank függetlensége veszélyben van, és el kellene kerülni, hogy a monetáris politika a fiskális politika befolyása alá kerüljön.

Igaz, Weidmann téziseit azért Németországban is vitatják: ha az EKB a Bundesbank által megkívánt szigorú politikát követné, akkor „az két hét alatt szétdarabolná az eurózónát”, mondta a Handelsblattnak Robert Halver, a Baader Bank tőkepiaci elemzések osztályának vezetője. Szerinte „két és fél év teljesen elégtelen” válságkezelése után most éppen a Draghi-féle politikára, likviditásfokozó lépésekre van szükség. Úgy véli, az EKB elnöke épp abban jó, amiben az eddigi uniós politika csődöt mondott – a problémák megoldásában.

Az EKB-t 2011 novembere óta vezető bankár valóban változást hozott a jegybank életében: ténykedése alatt az alapkamat 1,5 százalékról 0,75 százalékra csökkent, miközben decemberben, majd februárban is jelentős volumenű programok indultak a banki hitelezés felfuttatására. Hogy az államkötvény-piaci intervenciók felújításáról szóló elképzeléseit sikerül-e keresztülvinnie, az szeptember 6-án dőlhet el – az EKB igazgatótanácsa várhatóan ekkor fog dönteni az esetleges beavatkozás méretéről, módjáról és feltételeiről.