Népszerű a magyar letelepedési kötvény - Több száz befektető érdeklődik

„Irodánknál százas nagyságrendben érdeklődnek külföldi befektetők az államkötvénybe történő befektetésért cserébe megszerezhető magyar letelepedési engedély iránt” – mondta el lapunknak Varga János Tamás. A VJT & Partners ügyvédi iroda vezetője kiemelte: a legtöbben Kínából, az Öböl-menti arab országokból és Oroszországból érdeklődnek a lehetőség iránt, de van megkeresésük Iránból, Indiából, Dél-Koreából, Új-Zélandról és Dél-Afrikából is. Ügyvédi segítségre azért van szükségük a letelepedési engedélyt igénylő befektetőknek, mert az engedély megszerzésére irányuló eljárás ezt kötelezővé tette a szakszerűség és az ügyfelekkel való hatékony kommunikáció érdekében.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében először tartózkodási engedélyt, majd annak birtokában fél év elteltével letelepedési engedélyt kaphat azon harmadik országbeli, vagyis EU-n kívüli befektető, aki igazolja, hogy ő vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság az erre a tevékenységre létrehozott vállalkozáson keresztül legalább 250 ezer eurót fektet be egy speciálisan erre a célra kibocsátott, legalább ötéves futamidejű magyar államkötvénybe.

A magyar letelepedési engedély megszerzése azért lehet vonzó az EU-n kívüli állampolgárok számára, mert így egy stabil európai hídfőállást hozhatnak létre Magyarországon, mivel időbeli korlátozás nélkül tartózkodhatnak és folytathatnak üzleti tevékenységet hazánkban. A magyar letelepedési engedély sem teszi azonban lehetővé számukra, hogy bármely hat hónapos időszakban három hónapot meghaladó időt töltsenek a többi schengeni tagállam területén. Ugyanakkor, az említett három hónapos korlát mellett, a magyar letelepedési engedély birtokában külön vízum igénylése nélkül utazhatnak a schengeni övezetben üzleti ügyeik intézésére, miközben egy kínai vagy orosz állampolgárnak letelepedési engedély hiányában a többszöri beutazást lehetővé tevő, az üzletembereknek szóló speciális schengeni vízumot általában évente igényelnie kell – emelte ki Varga János Tamás.

Az ügyvéd elmondta: az utóbbi években verseny alakult ki az uniós tagállamok között abban, hogy ki tud kedvezőbb feltételekkel befektetési célú letelepedést kínálni az EU-n kívüli állampolgároknak. A befektetői letelepedés lehetőségének megteremtésével valójában ebbe a versenybe szállt be Magyarország. Varga János Tamás szerint Magyarország a többi EU-tagállamhoz viszonyítva összességében versenyképes feltételek mellett nyújt lehetőséget befektetési célú letelepedésre. Összehasonlításképpen Cipruson például 300 ezer eurót, Portugáliában pedig 500 ezer eurót kell fizetni a befektetési célú letelepedési programok keretében. „Abban mindenképpen egyedülálló a magyar program, hogy míg az említett országokban jellemzően ingatlant kell vásárolni, addig Magyarországon egy, a magyar állam számára kedvező kamatterhelésű és hosszabb futamidejű kölcsönt nyújt a befektető a letelepedési engedélyért cserébe” – mondta.

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy a befektetési letelepedési programban való részvétellel nem lehet könnyített feltételekkel magyar állampolgárságot szerezni. Amiben könnyítést hoz a korábbi üzleti célú letelepedés feltételeihez képest az az, hogy ebben az esetben nem három évig kell tartózkodási engedéllyel rendelkeznie a befektetőnek ahhoz, hogy letelepedési engedélyért folyamodhasson, hanem csak hat hónapig.

Még várni kell az első engedélyre

Bár a letelepedési államkötvényről szóló törvénymódosítást már tavaly decemberben elfogadta az Országgyűlés, azonban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz még egyetlen egy igénylés sem érkezhetett be befektetői letelepedés iránt, miután az ahhoz szükséges speciális államkötvény kibocsátásának részletes szabályait meghatározó NGM-rendeletet csak a múlt héten hirdették ki a Magyar Közlönyben. Várhatóan azonban még egy ideig várni kell az első befektetési célú letelepedési engedély kiadására, miután az Országgyűlés gazdasági bizottságának még jóvá kell hagynia azokat a vállalkozásokat, amelyeken keresztül a külföldiek megvalósíthatják a legalább 250 ezer euró összegű befektetésüket. A kijelölt vállalkozásoknak ezt követően pedig még szerződést kell kötniük az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel ahhoz, hogy a speciális államkötvényt megvásárolhassák. „December óta sok érdeklődő várja ugrásra készen a program indulását. Közülük sokan értetlenkedésüknek is hangot adnak, azt kérdezve tőlünk, hogy ha már tavaly decemberben hatályba lépett a vonatkozó törvény, akkor miért nem indult még be a folyamat, és hogy lehet az, hogy két hónappal a törvény hatálybalépése után még az indulás időpontja is bizonytalan” – mondta Varga János Tamás.