Nettó 170 ezres kezdő fizetés - A magyar Y-generáció igényei

A Deloitte által „Első lépések a munkaerőpiacon” címmel megjelentetett tanulmány harmadik kiadása idén először immár Közép-Európa 11 országában vizsgálta a diákok és frissdiplomások várakozásait. A felmérésben több mint 4000 közép-európai fiatal véleményét kérte ki a Deloitte, közel 890 fő, 18 és 26 év közötti magyar válaszadó véleményét elemezve.

Gion Gábor, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója elmondta: A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett diákok és frissdiplomások szerint az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világára és a munkakeresés folyamatára. Nem csupán magyar sajátosság, hogy ha ezen a téren sikerülne előrelépést elérni, akkor a fiatalok (és így a frissdiplomások) körében megfigyelhető magas munkanélküliség csökkenthető lenne. Ez azért is fontos, mert jelenleg ez jelenti az egyik legnagyobb problémát a közép-európai térségben, és általánosságban az Európai Unióban.

A felmérés szerint a vezető közép-európai egyetemeken tanuló diákok és az onnan kikerült frissdiplomások közül sokan sorolják magukat előbbre kortársaiknál, akikkel a munkahelyekért versenyeznek.  Ehhez szorosan kapcsolódó megállapítás, hogy a fizetési igényük gyakran magasabb, mint amennyit a régióban tevékenykedő munkáltatók hajlandóak lennének kifizetni a pályakezdőknek, és sok esetben jelentősen meghaladja az adott ország átlagkeresetét. Mindez azt jelzi, hogy a tehetséges diákok sokszor nincsenek tisztában valós elhelyezkedési esélyeikkel.

Magas kezdő fizetésben bíznak a megkérdezett diákok

Gion Gábor hozzátette: A felmérés magyar résztvevői átlagosan kb. 170 000 forintnak megfelelő nettó összegre számítanak induló fizetésként (a nők átlagosan kb. 160 000 forintos, a férfiak kb. 188 000 forintos fizetést remélnek). A megkérdezettek 20,7 százaléka számít mintegy 217 000 forintnál magasabb fizetésre, ami másfélszer annyi, mint a 2012-as nettó magyar átlagbér (kb. 146 000 forint).

A tanulmány rávilágít arra, hogy a munkáltatók számos megoldás közül válogathatnak, amelyekkel a térség legtehetségesebb frissdiplomásait magukhoz csábíthatják és meg is tarthatják. Ezek tulajdonképpen nem is kerülnek sokba, és viszonylag könnyen alkalmazhatók. A munkahely megválasztása kapcsán például a folyamatos szakmai fejlődés és képzés lehetősége a legfontosabb szempont a régióban élő diákok szemében, míg a munkaerő megtartásának legjobb eszköze a minőségi munka megfelelő elismerése és megbecsülése. Magyarországon a magas fizetés (44 százalék), valamint a szakmai fejlődés lehetősége (24 százalék) a két legfontosabb szempont az első munkahely megválasztása során. Ezt követi az érdekes és változatos projektek (15,7 százalék) megléte, a munka és a magánélet egyensúlya (14,5 százalék), valamint a vonzó juttatások (14,5 százalék).

Az internet egyértelműen fontos szerepet tölt be az álláskeresésben, hiszen a megkérdezettek nagy része látogatja rendszeresen az állásportálokat és a munkáltatók weboldalait - ezt a csatornát elsősorban a mesterképzésen tanuló diákok részesítik előnyben. A hallgatók a diákszervezeteken keresztül is tájékozódnak a lehetőségekről, az egyetemeken működő karrierirodák azonban az általános vélekedés szerint nem kínálnak elegendő álláslehetőséget.

Népszerűek a multinacionális cégek

A hazai válaszadók több mint fele (53,3 százalék-a) jelentkezett multinacionális vállalatokhoz, 25,4 százalékuk pedig hazai kis- és középvállalkozásokat, illetve nagyvállalatokat választott. A diákok közel kétharmada a megelőző hat hónapban legalább egy, de legfeljebb öt céghez adta be jelentkezését, míg csupán 7,6 százalékuk küldte el önéletrajzát több mint 15 céghez.

Gion Gábor rámutatott: Ez a hozzáállás a multinacionális nagyvállalatok számára megkönnyítheti a munkaerőhiány okozta probléma megoldását, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a térségben bizonyos területek elszívják a tehetséges munkaerőt a helyi munkaerőpiacokról. A multinacionális nagyvállalatok vonzó lehetőséget jelentenek a frissdiplomások számára, köszönhetően annak, hogy ezeknél a cégeknél egy olyan, közös értékekkel bíró globális csapatnak lehetnek tagjai, amely számos országban jelen van, és így sok különböző nemzetiségű munkavállalót tömörít. Minél előrébb jutnak a fiatalok a karrierlétrán, annál gyakrabban kerülhetnek kapcsolatba külföldi kollégákkal, és ezzel párhuzamosan több nemzetközi projektben vehetnek részt.