NGM: felejtsük el a nagy költségvetési többletet

A Kormány továbbra is elkötelezett az idei költségvetési törvényben rögzített hiánycél tartásában. Ennek szellemében az eddig alkalmazott terminológia alapján a rögzített 2,94 százalékos hiányt kívánja teljesíteni. 2011 azonban költségvetésileg egyedülálló év lesz – írja az NGM. Hozzáteszi: a nyugdíjpénztári változások következtében a folyamatok nyomon követése a korábbiaknál nagyobb figyelmet követel meg.

A költségvetés tervezésekor a Kormány azzal számolt, hogy a magánnyugdíjpénztárból visszatérő vagyonból 529 milliárd forint kerül az állami nyugdíjkasszába, ami a hiánycél eléréséhez szükséges – szögezik le. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők vagyona azonban teljes mértékben javítja a maastrichti egyenlegünket. Ezt figyelembe véve az idei hiány a tervezett 2,94 százalékos hiánnyal szemben a GDP 4 százalékát kitevő többletté válik a statisztikai elszámolás miatt – állapítják meg. A magán-nyugdíjpénztári vagyon tehát a tervezett módon kerül vissza az állam tulajdonába: az említett 529 milliárd forint a nyugdíjkassza egyenlegét javítja, a fennmaradó rész teljes egészében az államadósság csökkentésére lesz fordítva – írja a minisztérium.

A fentieket figyelembe véve, az egyszeri vagyonhatás következtében költségvetésünk egyedülálló módon, 4 százalékos többletet mutatna, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A Kormány azonban meghozta azt a döntést, hogy a MÁV és a BKV adósságának egy részét átvállalja. Ez a lépés GDP arányosan 1,3 százalékkal rontja a többletszámot. Döntés szültetett továbbá PPP projektek kiváltásáról, amely a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű elmozdulást jelent az NGM szerint.

A fent ismertetett két nagy korrekciós tényező (nyugdíjvagyon elszámolása, adósságátvállalás), amelyek egyszeri tételként jelennek meg, az eredeti hiányszámot 2 százalékos GDP arányos többletre módosítja – áll az elemzésben.

Fontos azonban kiemelni, hogy a statisztikai változások nem változtatják meg az eredetileg elfogadott költségvetés sarokszámait: a Kormány az egyszeri hatásoktól megszűrt hiánycélt kívánja betartani, ezt az elkötelezettségét jelzi a már elfogadott 250 milliárdos stabilitási alapképzés is – írja a gazdasági tárca.

Magasabb lett a tavalyi hiány

A tavalyi költségvetési hiány a GDP 4,3 százalékában teljesült az Európai Unió módszertana szerinti számítás alapján – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tervezett hiánycél 3,8 százalék volt.

Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza úgy vélekedett, „hetek óta keringett, hogy nagyobb lesz a költségvetési hiány” a tervezett 3,8 százalékos deficitcélnál. Így nem indokolt, hogy a forint árfolyamára hatást gyakoroljon – tette hozzá.

„Nem a kormányon múlt”, hogy magasabb lett a deficit, a „központi költségvetés 10 milliárd forinttal jobban is teljesített, mint az előirányzat” – mondta Suppan Gergely a Világgazdaság Online-nak.