Magyarországnak nem csupán az IMF-tárgyalások leállása, de az Európai Unió által indított túlzottdeficit-eljárás is súlyos problémát jelent – emlékeztet Montalto. Júniusban, amikor a kohéziós alapokról végül is az ország számára kedvező döntés született, Brüsszel közölte: szeptember 13-án újra előveszi a magyar büdzsé ügyét. Mivel Budapest jelezte, hogy a büdzsé még nem végleges, szeptember közepén nem születet újabb döntés. Nemrégiben azonban erős uniós jelzések érkeztek a kiegészítések elmaradása miatt – az Európai Bizottság ugyanis tartott attól, hogy a jövő évi deficit meghaladja a 3 százalékos határértéket.
A péntek reggel Matolcsy miniszter által bejelentett, erőteljes piaci reakciót kiváltó csomag célja Montalto szerint sokkal inkább a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése – és ezáltal a kohéziós alapokhoz való hozzáférés letiltásának elkerülése. A Nomura elemzője szerint az intézkedések akár az IMF-fel való tárgyalás újraindítását is eredményezhetik, de a gazdaságpolitikai irányvonalat tekintve valójában semmivel nem hozzák közelebb a megállapodást.
A korábbi, 2,2 százalékos 2013-as hiánycél Montalto szerint teljes mértékben hiteltelen volt. Számítása szerint a büdzsében 540 milliárd forintos lyuk tátongott, amiből – a tartalékok felhasználásával – is csak 3,9 százalékos GDP-arányos deficit látszott megvalósíthatónak. A kormány péntek reggel a 2013-as növekedési kilátást 1,6 százalékról 1,0 százalékra – az IMF prognózisával egyező szintre – csökkentette, a deficitcélt 2,7 százalékra emelte, és egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot jelentett be.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy immár tartható is a hiánycél. A büdzsén Montalto számítása szerint még 90 milliárd forintos – a 300 milliárd forintos tartalék felhasználása nélkül pedig 390 milliárd forintos – lyuk maradt. Az intézkedések ráadásul gyenge „minőségűek”, de legalábbis nem olyanok, amilyeneket az IMF vagy az Európai Bizottság várt.
Az intézkedések egy része helyénvaló és megvalósítható. Az EU-projektekhez való hozzájárulások csökkentésével például valóban megtakarítható 55 milliárd forint – igaz, hogy a növekedés kilátások emiatt romlanak. Megtakarításokhoz vezethet a közszférában érvénybe lépő felvételi korlátozás, illetve a fizetéssel párhuzamos nyugdíjak folyósításának leállítása. Jó ötlet Montalto szerint a szociális támogatások egy részénél bejelentett felső korlát. A TB-járulékplafon eltörlése viszont várhatóan nem hozza meg a várt eredményt, ahogy az adóbeszedés hatékonyságának javításától várt 120 milliárd forintos többlet sem megalapozott.
A Montalto szerint érdekes, hogy a kormány nem emelte meg az áfakulcsot. A magyarázat részben az lehet, hogy az inflációs nyomás így nem erősödik (annyira), az MNB tehát folytathatja a kamatcsökkentést. Elbocsátásokról nem esett szó – ha mégis sor kerül rá, akkor a kormány feltehetően az IMF-et fogja okolni érte (persze akkor, ha végül mégis sor kerül a megállapodásra).
A legfontosabb bejelentés a tranzakciós illeték MNB-re való kiterjesztésének visszavonása volt, amit az IMF és az EU a megállapodáshoz mindenképpen szükséges feltételnek tekintett. Az így keletkezett 120 milliárd forintos bevételkiesést a MÁK-tól várt bevételnek a korábbi előirányzat duplájára (60 milliárd forintra) emelése és a készpénzfelvételre vonatkozó ráta emeléséből várható extra 30 milliárd forint csak részben pótolja (és nem kizárt, hogy még ezek a számok is túlzónak bizonyulnak).
Az EU pénzügyminisztereinek mindez elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás leállításához, de az IMF számára biztosan nem – szögezi le Montalto. Az IMF nem a puszta deficitszámra figyel, hanem a fiskális konszolidáció jellegére, arra, hogy ezt strukturális lépésekkel, fenntartható módon érjék el. A valutaalap nyilván üdvözli a jegybank adóztatásának visszavonását és a reálisabb makropályát – de vajon elég-e mindez a tárgyalások folytatásához?
Ebben már nem vagyunk biztosak – mondja Montalto. A megállapodást igazából a piaci nyomás kényszerítheti ki. Amíg a piac nem kényszeríti rá, a kormány nem lesz kész a kompromisszumokra, így ha a tárgyalások folytatódnak is novemberben, előrelépés nem valószínű. A Nomura alapforgatókönyve szerint megállapodásra akkor kerülhet sor, ha a kormány tartalékai elfogynak – 2013 elején. Addig viszont a Monetáris Tanács – amennyiben a forint a jelenlegi erős szinten marad – folytathatja a kamatcsökkentést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.