Növekedésösztönzést ajánl Magyarországnak a Nobel-díjas közgazdász

Bár a Harvard Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy nem akar elhamarkodott véleményt mondani a körülmények pontos ismerete nélkül, úgy vélte, a növekedés ösztönzése most fontosabb feladat, mint az, hogy az adósság a GDP 80 vagy 90 százaléka.

Néhány éven belül a fejlett országok, amelyek most gyakorlatilag minden adósságra garanciát vállalnak, komoly gondban lesznek, így Közép-Európa finanszírozása is nehezülhet. Most azonban most van, így érdemes növekedésorientált politikát választani, ha lehetőség van rá – vélte a közgazdász.

Hasonlóképpen vélekedett lapunk kérdésére Joseph Stiglitz, a Columbia Egyetem professzora. A Nobel-díjas közgazdász szerint – aki ugyancsak inkább általánosságban beszélt – a növekedés ösztönzése célravezetőbb stratégia, mert egyszerre növeli a jólétet, és mérsékli a deficitet. A válságban a legnagyobb kárt nem a pénzügyi szektor okozta buborékok kipukkadása jelenti, hanem a potenciális GDP-növekedési ráta csökkenése. Stiglitz szerint ugyanakkor óvatosnak kell lenni: nem minden adócsökkentés hasznos.

Az Egyesült Államok a negatív példa arra, hogy az infrastruktúrára vagy az oktatásra fordított kiadások sokszor hatékonyabbak lennének. Arra a kérdésre, hogy az IMF vajon osztja-e az ő véleményét, a konferencián sztárként fogadott professzor annyit mondott: nos, néhányan igen.

A koppenhágai konferenciáról szóló beszámolót itt olvashatja