Itt összehasonlíthatja az egyes magánnyugdíjpénztárak teljesítményét
Sőt, az ellenzék és a kormány mostani vitájára az is árnyékot vet, hogy maguk a nyugdíjasok aligha lehetnek egy átalakítás haszonélvezői, bármilyen irányba is mutasson az. Az időskori járandóság értéke ugyanis az átlagos nettó keresethez képest éppen a jelenlegi modellben a legmagasabb, legalábbis a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) nemrég közzétett jelentése szerint. Márpedig igencsak kétséges, hogy egyetlen párt is azzal kíván-e kampányolni, hogy a hosszabb távú fenntarthatóság a 13. nyugdíj visszavétele és a korhatár megemelése után újabb áldozatokat követel a mostani és jövőbeli idősektől.
A mostani fellángolás azért is kérészéletű lehet, mert az utóbbi egy-két év szigorításai után a rendszer néhány évtizeden keresztül még működőképes lehet, az idő tehát látszólag nem sürget. Ez az egyensúly azonban látszólagos. Az előttünk álló három évtizedben két nagy hullám, a Ratkó-gyerekek és az ő gyermekeik vonulnak nyugdíjba. Figyelembe véve a demográfiai folyamatokat és a kirívóan alacsony foglalkoztatási szintet, a helyzet a második hullám után válhat nehezen kezelhetővé – véli Holtzer Péter, a NYIKA elnöke.
Bartha Attila jegyzetét a nyugdíjrendszer körüli vitákról itt olvashatja el
A nyugdíjakról folytatott vitát nehezíti az is, hogy a magyar közéletben szokatlanul hosszú, több évtizedes távra előre kellene döntéseket hozni. Eközben azonban – mivel a szerzett jogosultságok nem vehetők el – valójában a következő években dől el, hogy mondjuk 2050-ben mekkora járandóságot lesz köteles kifizetni a tb-kassza az időseknek. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy akkor a teljes öregségi nyugdíjkiadások a bruttó hazai termék (GDP) 6 vagy közel 10 százalékát teszik-e ki. A NYIKA számítása szerint ugyanis ekkora eltérés is adódhat az általuk figyelembe vett öt modell között.
A XXI. század nyugdíjrendszerének kialakítása során olyan húsba vágó kérdésekre kell választ találni, mint hogy a tb-kassza minden időskorúnak biztosítson-e legalább egy minimális jövedelmet, vagy csak azoknak, akik erre jogosultságot szereznek. Amennyiben nem, akkor minden bizonnyal az adóbevételek egy részét kell arra fordítani, hogy a „rostán kihullottak” mégse haljanak éhen – fogalmazott lapunk kérdésére Horváth Gyula, a Deloitte aktuáriusi és biztosítási megoldások üzletágának igazgatója, aki a NYIKA munkájában is részt vett.
Kérdés az is, hogy a majdani járandóságot milyen szorosan kell a befizetésekhez kötni. A mostani rendszer ugyanis kifejezetten degresszív: míg egy havi kétszázezer forintos bruttó jövedelem teljes egészében beleszámít a nyugdíjalapba, ez az arány már havi 350 ezer forintos kereset körül 40 százalékra csökken.
Nem véletlen, hogy a jelenlegi rendszer egyik rákfenéje az, hogy a majdani járadékosok aktív éveikben igyekeznek minimalizálni a befizetéseket. A remények szerint ezt orvosolná az az új szisztéma, amellyel lapértesülések szerint a kormányra készülő Fidesz is szimpatizál. Az úgynevezett névleges egyéni számlás rendszer (NDC) előnye, hogy szoros kapcsolatot teremt a be- és kifizetések között, így járulékfizetésre és a valós jövedelemviszonyok bevallására ösztönöz. Másik vonása pedig az, hogy keretében nem lehet tartósan több nyugdíjat szétosztani, mint amennyi a befizetésekből származik, vagyis elejét veszi a tb-kassza túlköltekezésének. Ez megfelel azon, az utóbbi időben erősödő, elvárásnak, hogy a nyugdíjak tükrözzék a gazdaság állapotát is. A 13. havi nyugdíj megszüntetésével párhuzamosan a jelenlegi kormány az úgynevezett nyugdíjprémium bevezetésével tett egy lépést ebbe az irányba: ha a GDP legalább 3,5 százalékkal nő, az idősek többletjuttatásban részesülnek.
Ezt a logikát viszi tovább az NDC, bevezetése esetén azonban félő, hogy csökkenne az időskori járandóságok értéke. Más modellek szerint viszont az állam csak egy minimális alapnyugdíjat biztosítana, az emberekre bízván az időskori megtakarítások felhalmozását. Ez csak akkor lehet működőképes, ha Magyarországon is javul a pénzügyi kultúra, és nem számít fehér hollónak az évtizedekre szóló takarékoskodás gyakorlata. Ettől azonban még meszsze vagyunk – véli Horváth Gyula. A Deloitte szakértője szerint a különböző modelleken túl a jövőben a születések számának emelésére, a munkahelyteremtésre, a tényleges munkában töltött évek növelésére kell jóval nagyobb hangsúlyt helyezni. Így ugyanis nemcsak a járadékosok száma csökken, hanem a járulékfizetési időszak is nő.
Az adatbázisban azok a személyek szerepelnek, akik 1997 és 2006 között járulékot fizettek, akár csak egyetlen napig is.
Az adatbázisban azok a személyek szerepelnek, akik 1997 és 2006 között járulékot fizettek, akár csak egyetlen napig is. Nem lehet fenntartani a mostani rendszert -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.