Nyugdíjadóvá válik a jelenlegi 24 százalékos, a munkáltatót terhelő nyugdíj-biztosítási járulék – e bejelentésével tegnap Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi miniszterelnöki megbízott tette fel a pontot arra az i-re, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vázolt fel szerda délutáni, komoly vitákat kavaró bejelentésével. Immár tehát teljesen világos a kormányzati „ultimátum”: aki marad a második pillérben, az ezzel a 24 százalékos adóval járul hozzá a jelenlegi nyugdíjasok ellátásához, számára azonban ez a teher semmiféle időskori ellátásra vonatkozó jogosultságot nem alapoz meg. Ez alapesetben nyilván a tb-kasszákhoz visszatérőknél is így lenne, a ma a T. Ház elé kerülő törvényjavaslatban azonban szerepelni fog egy olyan kitétel, amely az első pillérhez visszatérőknél ellátási „ígérvényt” is kapcsol a nyugdíjadóhoz.
Selmeczi Gabriella bejelentése annyiból nem okozott meglepetést, hogy az utóbbi egy-két napban szakértők serege szögezte le: a nyugdíjjárulék jogosultságot keletkeztet, amelyet semmilyen törvénymódosítás nem vehet el az emberektől. A kormány így a 24 százalékos teher átnevezésével és átalakításával vágta el a gordiuszi csomót. Az nem kétséges, hogy ettől még számos eljárás és vizsgálat várható a magánnyugdíjpénztárakat érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatban, nemcsak idehaza, hanem a brüsszeli és a strasbourgi jogi fórumok előtt is. A fő kifogás az lehet, hogy a kormány elveszi a jelenlegi hárommillió kasszatag szabad döntési lehetőségét, hiszen a készülő szabályozás nyilvánvaló hátrányt okoz annak, aki a jövőben is a második pillérnél marad.
Oszkó Péter szerint viszont vicces trükk a nyugdíjadó. A volt pénzügyminiszter érvelése szerint az átnevezés nem oldja meg az alapjogi problémát. A felosztó-kiróvó rendszerben ugyanis ugyanúgy ebből a nyugdíjadóból finanszírozzák a nyugdíjkifizetéseket, akkor annak, akinek a munkabéréből ezt levonják, trésze kell, hogy legyen a szolidaritási alapon működő állami nyugdíjrendszernek, még ha kisebb nyugdíjjogosultsággal is. A kormányt az tévesztheti meg, vagy teheti elbizakodottá, hogy speciális jövedelmek után máskor is létezett olyan egészségügyi hozzájárulás, ami után nem járt tb szolgáltatás, de azok bizony nem olyan jövedelmek voltak, amik után az egyik adózó szerzett jogosultságot, a másik meg nem, hanem speciális jövedelemtípusok (pl. osztalék), ami eleve nem képezhette tb járulék alapját. Jelen esetben viszont csupán egy meglévő járulékfajta átnevezéséről lenne szó, ami attól még tartalma szerint továbbra is járulékalapot képező jövedelem után teljesített szolidaritási jellegű tb hozzájárulás lenne, így nem gondolom, hogy meg lehetne tagadni vele kapcsolatban a nyugellátásra való jogosultság megszerzését. Hasonló szemléletű döntéseket ráadásul már hozott az AB pl. a társasági adókedvezmények ügyében, amikor kijelentette, hogy attól, mert a társaságok különadóját egy teljesen új és szeparált adótörvénybe foglalták, attól az még jellegét tekintve ugyanaz a társasági adó maradt, függetlenül az újracsomagolástól, tehát ugyanazokat az alapelveket is kellett érvényesíteni rá. Ennyit a részletes szakelemzésről, láthatóan az egész jogi konstrukció meglehetősen ingatag lábakon áll - írja a volt pénzügyminiszter.
Már meglévő jogot az új regula annyiból nem érint, hogy – mint azt tegnap a miniszterelnöki megbízott is megerősítette – a hatálybalépés előtt befizetett járulékok alapján keletkezett állami nyugdíjjogosultság a magánkasszáknál maradók esetében is megmarad. Vagyis az eddig befizetett járulék után jár ellátás, a jövőben azonban nem. Mivel azonban a kasszatagok 70 százaléka a 20–40 év közötti korosztályból kerül ki, esetükben meglehetősen csekély mértékű az eddig felhalmozott állami nyugdíjjogosultság. Sőt: minden bizonnyal hatályban marad az a szabály, miszerint a nyugdíj folyósításának feltétele a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő korhatár betöltése mellett legalább húszévnyi szolgálati idő. Ennyi nincs a kasszatagok túlnyomó részének, vagyis számukra az eddigi járulékfizetés ellenére sem jár majd egyetlen fillér sem a tb-kasszából.
A válaszadók 96 százaléka szerint meg kell hagyni a választás szabadságát a tagság kérdésében. 46 százalék szerint a vegyes nyugdíjrendszer nyújt nagyobb biztonságot, 7 százalék úgy véli, hogy az állami; 97 százaléknak fontos szempont az örökölhetőség.A „fenyítés” mellett a kormány igyekszik vonzóvá is tenni a viszszalépést. Ennek része, hogy az eddig a pénztár kezelésében lévő vagyon a visszatérő egykori kaszszatag egyéni számlájára kerül a tb rendszerében. Ezeket a számlákat a következő hónapokban alakítanák ki, lévén ilyesmi eddig nem létezett a nyugdíjbiztosításnál. Nagy jelentősége ugyanakkor annyiból nincs e lépésnek, hogy a majdani időskori ellátások megállapításához ezeknek a számláknak – egyelőre úgy tűnik – nem sok közük lesz. Mivel a tagok vagyona részben költségvetési kiadásokra, részben államadósság-csökkentésre megy el, az egyéni számlán csupán egy virtuális vagyon szerepel, amely nemcsak hozamot nem termel, de valójában soha nem válik hozzáférhetővé. A járulékfizetők kénytelenek azzal az „ígérvénynyel” beérni, hogy a szabályok szerint majdani nyugdíjuk a mindenkori átlagos bruttó keresetük 66 százaléka lesz (plafonnal), legalábbis a 2013-tól nyugállományba vonulók esetében.
Az eddigi hozamot a visszalépők egy összegben, adómentesen felvehetik, vagy önkéntes nyugdíjkasszájukba (a harmadik pillérbe) helyezhetik. Ez azonban csak akkor igaz, ha reálhozamról van szó, vagyis a gyarapodás mértéke éves szinten meghaladta az infláció ütemét. Ha ettől elmarad a hozam, akkor az állam a visszalépés során a megtakarítást kiegészíti a reálhozammal kiigazított összegre. Emellett lehetővé teszik, hogy a már említett egyéni számlák a házastárs és a bejegyzett élettárs számára örökölhetők legyenek.
A válaszadók 96 százaléka szerint meg kell hagyni a választás szabadságát a tagság kérdésében. 46 százalék szerint a vegyes nyugdíjrendszer nyújt nagyobb biztonságot, 7 százalék úgy véli, hogy az állami; 97 százaléknak fontos szempont az örökölhetőség. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.