Világgazdaság Online

Visszalépés. Nemcsak az állami társaságok vezetőinek fizetése, hanem e cégek gazdálkodására, megbízásaira és kifizetéseire vonatkozó adatok sem lennének megismerhetők a jövőben az államháztartási törvény tervezett módosítása miatt. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevéhez kötődő gazdasági és pénzügyi törvényjavaslat-csomag hatályon kívül helyezné az államháztartási törvény azon rendelkezését, mely szerint az állam, helyi önkormányzat vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló cégek közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, vezetőik pedig közfeladatot ellátó személynek.
Ez a kitétel 1992 óta szerepel a jogszabályban, most azonban a T. Házban zárószavazásra váró csomag törölné azt a törvényből. Ily módon e cégek vezetőinek fizetése, akárcsak egész gazdálkodásuk, nem minősülne nyilvános adatnak. Igaz, ez a besorolás az utóbbi időben sem volt mindig egyértelmű: a vezetői fizetések nyilvánossága kapcsán a Legfelsőbb Bíróságnál két éve született egy ítélet, amely lezárta a vitát, és világossá tette, hogy a cégvezetők kötelesek bevallani, mennyi is a fizetésük. Ez az állapot fordulhat a visszájára akkor, ha az Országgyűlés valóban rábólint a jogszabály-módosításra, márpedig erre igencsak megvan az esély.
„Az információszabadságot elősegítő töretlen bírói gyakorlat is változáson mehet át, hiszen az új passzus elfogadásával új érvelési lehetőség nyílik meg a közpénzek használatát titkoló, adóforintokat felhasználó cégek számára” – vélekedett a módosítás kapcsán Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet programvezetője. Hasonlóképpen nyilatkozott az ügy kapcsán Jóri András adatvédelmi országgyűlési biztos is. Leszögezte: éppen a törölni tervezett szabály segíti elő a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló – szintén 1992. évi – törvény ugyanis a közfeladatot ellátó szerveket kötelezi arra, hogy a feladatkörükbe tartozó ügyekben biztosítsák és segítsék elő a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A törvény külön nevesíti a társaság költségvetésével és annak végrehajtásával, a vagyonkezeléssel, a közpénzek felhasználásával és az erre kötött szerződésekkel, valamint a piaci szereplők számára biztosított különleges vagy kizárólagos jogokkal kapcsolatos döntéseket. Ezekről az ügyekről a közfeladatot ellátó szervek rendszeresen – elektronikus vagy más módon – kötelesek tájékoztatást adni, külön kérésre pedig kötelesek hozzáférhetővé tenni a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat is. Ez utóbbi körbe tartoznak a hatáskörrel, felépítéssel és gazdálkodással kapcsolatos adatok. A kifogásolt módosítással a köztulajdonban lévő vállalatok mentesülnének mindezen kötelezettségek alól. Miközben azonban a vezetők fizetését a jövőben homály fedi majd, a kormány – korábbi ígéretéhez híven – havi mintegy kétmillió forintban limitálta a közszférában a jövedelmeket. Egészen pontosan a tárgyévet megelőző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese a limit, ez az idén 1 997 750 forintos havi maximális jövedelmet takar.
Az állam valós pénzügyi helyzetének megismerését nehezíti az a módosítás is, mely szerint az állami többségi tulajdonú vállalatok kikerülnek az államháztartás mérlegéből. A Költségvetési Tanács által is kifogásolt rendelkezés szerint e cégek eredményét, tőkeemelését vagy osztalékát nem kell figyelembe venni a költségvetés egyenlegében, igaz, a rákövetkező évben elkészülő zárszámadási törvények a jövőben is számot adnak e pénzek alakulásáról is. VG