Orbán nem akar szkanderezni a médiával, Barroso nyugtat

Tekintve, hogy a kormány közölte: módosítja a törvényt, ha az Európai Bizottság kifogást talál, arra kéri a miniszterelnököt, hogy a lehető leghamarabb küldjön formális értesítést ebben az ügyben. Barroso megfogalmazása szerint akadnak jogi kérdések, amelyekben nagyon szigorúnak kell lenni, de emellett vannak politikai témák is. A Bizottság elnöke tisztában van azzal, hogy Orbán Viktor elkötelezett amellett, hogy biztosítsa a tiszteletet országa iránt külföldön. Magyarország demokratikus állam, a miniszterelnök maga harcolt a diktatúra ellen – fogalmazott Barroso.

"Nem aggasztja, hogy egy jövőbeni magyar kormány rosszul használja a médiatörvényt?" – Tette fel a kérdést a BBC riportere. Orbán Viktor válaszában elmondta: nem hoztak létre túlkoncentrált hatalmat, ezért ez a helyzet nem merülhet fel. Vagyis nem kerülhet sor az újságíró által vázolt lehetőségre. "Nem tudunk elfogadni olyan gondolkodásmódot, ami azért fogalmaz meg demokratikus kételyt Magyarország ellen, mert itt csak húsz éve létezik demokrácia – szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: nem kíván presztízskérdést vagy szkandert csinálni a médiából, hiszen ebben is a józan paraszti ész vezéreli a kormányt akárcsak a gazdaságpolitikában.

2010-ben Magyarország tette a legtöbbet a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavítása érdekében, majad a miniszterelnök felsorolta a Bajnai-kormány intézkedéseit: a nyugdíjkorhatár felelmélést, a 13. havi nyugdíj és a közszférában dolgozók 13. havi bérének megvonását, az áfa emelést, valamint a GDP egy százalékának megfelelő költségvetési megtakarítást.

Ugyanezt tette a mai Financial Times-ban közölt írásában is: Magyarország a jó irányba haladt, sőt éllovas lett Európában, amikor a kontinens elkötelezte magát a szorosabb gazdasági koordináció, a szigorú költségvetési politika és az államadósság csökkentése mellett. 2010-ben Magyarország csökkentette az összes európai ország közül a legnagyobb mértékben költségvetési hiányát és államadósságát.

A cikkbeli felsorolás folytatódik olyan elemekkel, melyek már kétségkívül az Orbán-kormány intézkedései: a miniszterek és a helyi önkormányzatok számának csökkentésével, a minisztériumok kiadásainak lefaragásával. Orbán azt írja, feleztük az képviselők számát is. Az MP rövidítést használja, amelyet kizárólag parlamenti képviselőkre (Member of Parliament) szoktak használni, pedig az Országggyűlés létszáma egyelőre maradt 386, igaz, elfogadták azt a törvényt, mely szerint 2014-ben (még nem tudni hogyan) már csak 200 képviselőt választunk. Jelentősen csökkent viszont az önkormányzati képviselők száma, a miniszterelnök valószínűleg erre gondolt, amikor múlt időben beszélt a létszámcsökkentésről.

Ez utóbbi hatása viszont aligha számíthat bele a felsorolás végén említett, a GDP 1 százalékát kitevő költségcsökkentésbe.

Az államháztartási folyamatokról ma adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyből kiderült, hogy mind a bevételek, mind a kiadások 535 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatokat.

Szigorú költségvetési gazdálkodásról ír az NGM - valóban?

Ám mindez nem lett volna elég a hiánycél teljesítéséhez, ezért a lakosság mellett a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a gazdaság élénkítésében – mondta Orbán Viktor a különadóval kapcsolatos kérdésre válaszolva. A miniszterelnök érve szerint nem igaz, hogy diszkriminálják a külföldi cégeket, hiszen akadnak olyan ágazatok, amelyekben csak külföldiek működnek, ezekre mégsem vetettek ki adót. Hozzátette: a gyárakat semmiképpen nem terhelik válságadóval, mert számos ágazat fejlődését támogatják.

Barroso ezzel kapcsolatban megismételte, hogy már tavaly októberben formális panaszt kapott az EU a válságadókról és jelenleg vizsgálják a kérdést.

Orbán Viktor beszédének összefoglalója itt olvasható