Óriási lendületet kaphat az USA-ba irányuló magyar export

- A tervek szerint az Európai Bizottság még a nyári szünet előtt megkaphatja a mandátumot az EU-tagállamoktól az USA-val folytatandó szabadkereskedelmi tárgyalások megindítására. A magyar vállalkozások számára mit hozhat a Brüsszel reményei szerint 2014 őszére elfogadandó megállapodás?
- Az egész EU-nak és az USA-nak is igen jelentős eredményekkel kecsegtet a most beinduló tárgyalássorozat. A válság utáni időkben Európa – a maga óriási fogyasztói bázisával, magasan kvalifikált munkaerejével, fejlett technológiájával, innovatív nemzetgazdaságaival és a feltörekvő piacokhoz való földrajzi közelségével – megkerülhetetlen tényező lesz az amerikai befektetők számára. Ugyanígy az USA maga is mind vonzóbb lesz az európaiak szemében, efelől semmi kétség. Eközben Brazília, India és Kína a maguk protekcionizmusával óhatatlanul újra Európa felé terelik az USA befektetőinek érdeklődését. A tárgyalások a TTIP-ről (Transatlantic Trade and Investment Partnership) nagyon is gyakorlatias, technokrata egyezkedések lesznek, meg kell állapodni abban, mit tekintenek az óceán mindkét partján elfogadható szabványoknak, melyek például az adatvédelem mindkét fél számára kívánatos sztenderdjei, hogyan lehet elérni a kettősségek és felesleges átfedések kiküszöbölését. Nehéz tárgyalások előtt áll az EU és Amerika, de ha sikerül tető alá hozni a szabadkereskedelmi egyezményt, annak az óceán mindkét partján, sőt a világ más pontjain is sokan hasznát látják majd. Ami pedig Magyarországot illeti: óriási lendületet kaphat az export és az import, mert például olyan kis és közepes méretű magyar vállalkozások tudnak belépni a vágyott amerikai piacokra, amelyek ma még roppant messze állnak ettől a lehetőségtől. Az együttműködés egyszerűbb és gyorsabb lesz, kisebb bürokratikus és pénzügyi terhekkel, nagyobb ösztöntőkkel.

- Mennyire maradt fontos Európa az USA számára a válság közepette?
- Minden súlyos gondja ellenére Európa megtette az első lépéseket afelé, hogy a jövőben a válsághullámok ne érjék ennyire felkészületlenül. Megerősítették az Európai Központi Bank szerepét, új válságkezelő eszközök születtek, körvonalazódni látszik a bankunió. Noha sok még a tennivaló, összességében Európa jól működik; nem véletlenül továbbra is elsődleges célterülete az amerikai működő tőkének. Még az elmúlt négy év lelassult növekedése közepette is az EU maradt a világ legnagyobb gazdasága, messze megelőzve a világ minden más gazdaságát. Az amerikai vállalkozások egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek itt jelen.

- Méretei miatt ennyire vonzó az európai piac Amerika szemében?
- Ez a világ leggazdagabb piaca is, még az USA-ét is beleértve. 2012-ben a világ összes fogyasztói kiadásának nagyjából a negyedét Európa adta, többet, mint az USA, és több mint kétszer annyit, mint a BRIC-országok együttvéve.

- Európa még mindig vonzóbb, mint például a rendkívül dinamikusan fejlődő Kína vagy India?
- Ha megnézzük az egy főre jutó GDP-adatokat, világosan látszik, hogy a régión belüli nagy szórások dacára (gondoljunk például Svédországra és Görögországra), Kína vagy pláne India meg sem közelíti még a leggyengébben teljesítő EU-tagállamok szintjét sem. Tehát a gazdaság mérete plusz az egy főre jutó GDP teszi a legvonzóbb célpiaccá Európát az amerikai áruk és szolgáltatások számára. Ráadásul sehol sem olyan könnyű üzleti tevékenységet kezdeni és folytatni, mint Európában. Vannak más tényezők is, amelyek szintén javítják az összképet. Például a szellemi tulajdonjogok védelme, vagy az, mennyire könnyű hitelhez jutni, milyen gyorsan lehet bejegyeztetni egy új vállalkozást, milyenek a nemzetközi kereskedelem szabályai, mennyire könnyű érvényt szerezni egy szerződésnek. E tényezőket tekintve a világ élvonalában csupa európai ország található. Az óceán túlpartján nem nézik jó szemmel az államkapitalizmus előretörését, a szellemi tulajdonjogok sérelmét, a külföldi cégekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést a hazai vállalatok javára.

- De az európai pénzügyi és hitelválság mégis csak óvatosságra intette az amerikai befektetőket, nem igaz?
- Ezek hatása vitathatatlanul súlyos, mégis, az európai piacok versenyképessége még mindig a világ élvonalába sorolja ezt a régiót. A World Economic Forum versenyképességi listáján az első tíz helyből hatot európai országok visznek el, további hat is a legjobb huszonötben van. Nem vitás, hogy nagyon heterogén országegyüttesről beszélünk, hiszen a leggyengébben teljesítő EU-tagállam (Görögország) a 96. helyen állt.

- Van-e más fontos tényező, összehasonlítási alap, amelyre Amerikai figyel?
- Természetesen az innováció, a kutatás-fejlesztés is ilyen. Az öreg kontinensen 2013-ban Svájc, Dánia, Svédország, Finnország és Németország vitte a prímet az innovációban. Őket követte Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia és Nagy-Britannia. Sajnos mi abba a csoportba csúsztunk, ahol az EU-átlag alatt tejesítő országok vannak. A kontinensen belüli jelentős eltérések ellenére az EU megelőzi Ausztráliát, Kanadát és a BRIC-országokat, és egyre kisebb különbség választja el Japántól és az USA-tól.

- Mi a helyzet az eurózónával? Ez is a kontinens erősségei közé tartozik Amerika megítélése szerint?
- Jó az esély arra, hogy a válság végére az EU egész intézményrendszere megszilárduljon, és az eurózóna is megerősödve kerüljön ki a viharból. A válság hatására beindult számos ígéretes folyamat, amelyek az EU-tagállamok jobb koordinációját, a szorosabb fiskális politikát, a nagyobb transzparenciát, az egyes tagállamok pénzügyi elszámoltathatóságát, a jobban összehangolt makro-gazdaságpolitikát eredményezik hosszú távon. A jövő válságainak már nem szabad akkora megrázkódtatást okozniuk, mint ez a mostani, az Európai Központi Bank kezdeményezőbb fellépése, az EU válságalapja, a pénzügypolitika EU-szerte szorosabb összehangolása révén. Fájdalmas lépéseken van túl Európa, a súlyosan eladósodott országai visszafogják a kiadásaikat, növelik a termelékenységüket, rugalmasabbá teszik munkaerőpiacukat és más strukturális reformokat indítanak be.