Orosz embargó, brüsszeli rosszallás

Az idei év talán legjelentősebb eseménye az orosz piacok elvesztése volt. Oroszország január végén elzárta az uniós sertés útját a Litvániában kimutatott afrikai sertéspestis miatt.

A tilalommal kapcsolatban szakmai hangok rögtön felvetették, hogy egy elhúzódó embargó amiatt is komoly problémát jelentene, mert a korábban Oroszországba irányuló exporthányad az EU-ban maradna, amely a teljes uniós piacot nagyban befolyásolná. Így is történt: a további szankciókkal kiegészített orosz intézkedés jelentős piaci zavart okozott az EU-ban, és érezhetően kihatott Magyarországra is.

Egyik tilalom a másik után

Szinte néhány havonta jött egy-egy újabb tilalom. Májusban a Roszszelhoznadzor (az orosz állat-, és növényegészségügyi felügyelet) 14 magyar hús- és baromfiipari cég termékeire rendelt el tilalmat,. Augusztusban aztán az Orosz Föderáció behozatali tilalmat rendelt el bizonyos, az Európai Unióból (és az USA-ból meg Kanadából) származó élelmiszeripari termékekre, majd októberben ezt még kiegészítette egyes állati zsiradékok és húsipari alapanyagok behozatalának tilalmával is.
Vita az osztrákokkal

Az Európai Bizottság szerint elképzelhető, hogy a magyar földtörvény uniós jogot sért, ezért a brüsszeli testület „megteszi a szükséges lépéseket” – közölte áprilisban, még a választásokat megelőzően Brüsszel. A Bizottság legfőképp a zsebszerződések elleni intézkedések miatt döntött így. Februárban elfogadta a parlament a földforgalmi törvény egy a zsebszerződésekről szóló módosító javaslatát, amely hatékonyabb fellépésre ad lehetőséget az ilyen ügyekben, tavaly július óta pedig a megújult Büntető Törvénykönyv is öt évig terjedő szabadsággal rendeli büntetni a termőföld jogellenes megszerzését. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter szerint a törvénymódosítás gondot okoz, ugyanis 2001-ig a haszonélvezeti szerződések legálisak voltak Magyarországon, a haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe is bejegyezték. A brüsszeli vizsgálat még tart az ügyben, a kormány pedig továbbra is kiáll a vitatott szabályok mellett.

Brüsszeli nem a pálinkára

Meggyűlt a baja a kormánynak ugyanakkor a pálinka ügyében. Az Európai Unió Bírósága áprilisban nyilvánosságra hozott ítéletében azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit. A luxembourgi testület az Európai Bizottság beadványában döntött így, és ítéletében Brüsszelben adott igazat. A kormány válaszul egy meglehetősen kedvező átalányadózást vezetett be, ám egyelőre nem világos, hogy ez megfelel-e az Európai Bizottságnak, és az uniós adószabályoknak.
Az is baj, ha sok van

Mintegy 80 ezer tonnás meggytermés volt idén, ám éppen a jó eredménynek köszönhetően mintegy 20 ezer tonna felesleg keletkezett, amelynek elhelyezéséről hirtelen gondoskodni kellett júniusban. Gondot jelentett az is, hogy a meggy felvásárlási ára nagyon alacsony szinteken mozgott. A helyzetben állami segítségre volt szükség. A gyorsan romló meggyről gyorsan rendelet született, a szaktárca több száz millió forintot ajánlott fel feldolgozási támogatásra. A helyzet végül megoldódott, de a nyár eleji meggy-ügy ismét rámutatott arra, hogy sem a termés értékesítésének, sem a feldolgozásának a biztos csatornái nincsenek meg, kiugró évek esetén borítékolható a probléma. Hasonló anomália alakult ki ősszel az alma esetében is, az olcsó gyümölcs hatására ugyanakkor megnőtt a fogyasztás, valamint a termés nagy részét sűrítmény formájában betárolták.

Rekordok a szántóföldeken

Kiváló országos terméseredmények, de területenként nagyon eltérő termásátlagok jellemezték az évet a kalászos gabonák szempontjából. Sok lett a búza, bár jelentős része takarmányminőségű, kifejezetten jó árpatermés lett, és rekordmennyiségű a kukorica is. A gabonapiaci általános áresés miatt az idei év nagy nyertese a korábban nehéz helyzetű állattartás lehet, még akkor is, ha az árak szeptembertől kissé emelkedni kezdtek. Miután a felsorolt három növény adja a hazai mezőgazdasági kibocsátás több mint 26 százalékát várhatóan idén is eredményes évet zár a mezőgazdaság, az előzetes adatok alapján az ágazat kibocsátása 2014-ben 2400 milliárd forint körül alakul, szemben a tavalyi 2280 milliárddal.