Összefogás a válság ellen

EU-csúcs. Súlyosbodó gondok közepette találkoznak holnap az uniós állam- és kormányfők: a Moody’s hétfő este a 110 milliárd eurós nemzetközi segélycsomag birtokában is egyszerre négy fokozatot rontva bóvlivá minősítette Görögország államadósságát, és egyre komolyabb kételyek merültek fel Spanyolország finanszírozhatóságával kapcsolatban is. A csúcstalálkozó eredményességét illetően kedvező jel ugyanakkor, hogy a berlini és párizsi vezetésnek is sikerült – legalábbis időlegesen – félretenni az utóbbi időben mind szembetűnőbbé váló ellentéteket. Nicolas Sarkozy francia államfő hét eleji németországi látogatása során egyezségre jutott Angela Merkel kancellárral egy mind a 27 tagállamot magában foglaló uniós „gazdasági kormányzat” felállításáról.

Ezenfelül azt is lehetővé szeretné tenni a két uniós hatalom a jövőben, hogy szükség esetén rendkívüli találkozóra lehessen összehívni az euróövezet országait. Merkel ugyanakkor hangsúlyozta, mind a 27 tagállamnak részt kell vennie az „új gazdasági kormányzatban”, mivel nem lehet első és másodosztályú országokra osztani az uniót.

A német–francia elképzelés értelmében megvonnák a „viszszaeső” deficitfelhalmozók szavazati jogát a tanácsban. Az azonban egyelőre nem világos, hogy ezt Berlin kívánságának megfelelően az uniós alapszerződés módosításával, vagy ezt megkerülve tennék lehetővé.

A német–francia egyezség hátterében egy hasonló értelmű uniós szintű kompromisszum is kirajzolódott. A csütörtöki EU-csúcs közös nyilatkozattervezetének értelmében egyetértés van abban, hogy az Európai Bizottság a jövőben előzetesen értékelhesse az egyes országok nemzeti költségvetési tervét, és hogy büntetést lehessen kiszabni azokra a tagállamokra, amelyek nem törekszenek arra, hogy lefaragják 3 százalék feletti költségvetési hiányukat.

Görögország leminősítése kapcsán a Moody’s úgy fogalmazott, bár a mentőcsomag rövid távon kiiktatta a fizetésképtelenség kockázatát, és megfelelő ösztönzést ad szerkezeti reformok végrehajtására, nagy a bizonytalanság a megszorító intézkedéseknek a növekedésre gyakorolt hatását illetően. Márpedig a hitelminősítő szerint a görög államadósság értékelését jelenleg alapvetően a növekedési kilátások határozzák meg. A Standard & Poor’s már áprilisban bóvlivá minősítette a görög állampapírokat, a Fitch viszont egyelőre nem tervez módosítani a legalacsonyabb befektetői kategóriát jelentő besorolásán.

Az elemzőket nem lepte meg a Moody’s lépése, sokkal jobban aggasztja őket a görög adósságválság tovaterjedésének lehetősége. Ebből a szempontból Spanyolország helyzete tűnik a legkényesebbnek. Bár spanyol és uniós források egyöntetűen cáfolták, hogy Madrid már fontolgatja az eurózóna 750 milliárd eurós stabilitási alapjának igénybevételét, a súlyosbodó finanszírozási gondokat senki sem tagadja. „Ha a spanyol állam csak nehezen képes finanszírozni magát az országon kívülről, akkor a magánszféra nehézségei még nagyobbak. Mert a vállalatok és a pénzügyi cégek többsége számára a nemzetközi tőkepiacok el vannak zárva” – jelentette ki a minap Francisco Gonzalez, a második legnagyobb spanyol bank, a BBVA elnöke.

Gonzalez szerint Spanyolországnak a költségvetés rendbetétele mellett a nyugdíjak, a munkaerőpiac, az egészségügy és az oktatás területén is szerkezeti reformokat kell végrehajtania. A feladat nagyságát jelzi, hogy a kormánynak két évig tartó egyeztetések után sem sikerült megállapodnia a szakszervezetekkel és a munkaadókkal a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó reformokról; a részleteiben ma bemutatandó tervet a kabinet most megegyezés híján igyekszik elfogadtatni a parlamenttel, reményei szerint már a jövő héten. VG

A kormány tervei szerint 2013-ig összesen 100 milliárd euróval szeretnék lefaragni a költségvetési hiányt. Ebből 45 milliárd eurót kellene kitennie a kiadáscsökkentéseknek, 5 milliárd euró bevételnövekedésre számítanak bizonyos adózási kiskapuk megszüntetésétől, 35 milliárdnyi pluszra a konjunktúra élénkülésétől, illetve 15 milliárd eurónyi teher megszűntére a konjunktúraprogramok kifutásának köszönhetően.

Németország a múlt héten 80 milliárd eurós konszolidációs programot jelentett be.

A kormány tervei szerint 2013-ig összesen 100 milliárd euróval szeretnék lefaragni a költségvetési hiányt. Ebből 45 milliárd eurót kellene kitennie a kiadáscsökkentéseknek, 5 milliárd euró bevételnövekedésre számítanak bizonyos adózási kiskapuk megszüntetésétől, 35 milliárdnyi pluszra a konjunktúra élénkülésétől, illetve 15 milliárd eurónyi teher megszűntére a konjunktúraprogramok kifutásának köszönhetően.

Németország a múlt héten 80 milliárd eurós konszolidációs programot jelentett be. Bankadótervek Berlin és Párizs a vezető fejlett és feltörekvő gazdaságokat tömörítő G20 jövő heti csúcstalálkozójára is közös álláspontot dolgozott ki a pénzpiaci műveletekre kivetendő különleges tranzakciós adóról. A németek és a franciák sem a szabályozási kérdések, sem a bankokra kivetendő extra adók tekintetében nem elégedettek a G20 keretében eddig elért eredményekkel – szögezte le Merkel. -->