„Össztűz” alatt Németország
Döntésre kell jutnunk Görögország megsegítésével kapcsolatban, különben az euró további gyengülését idézhetjük elő, és bátoríthatjuk a monetáris unió kárára végrehajtott piaci spekulációkat – áll Barroso tegnap megjelent interjújában. A bizottsági elnök a monetáris unió érdekeire hivatkozva a német lakosság rosszallása ellenére is a segélyakcióba való beleegyezésre szólította fel Angela Merkel kancellárt. Barroso szavait mintegy alátamasztandó, a görögöknek szánt uniós mentőöv körüli huzavona miatt tegnap háromhetes mélypontra süllyedt az euró dollárral szembeni árfolyama.
Barroso kabinetje ugyanakkor igyekezett valamelyest csillapítani a kedélyeket a lapinterjú megjelenése után. A bizottsági elnök mindent megtesz az egyezség megszületéséért, és e célból folyamatos kapcsolatot tart fenn Merkel kancellárral – fogalmazott egy brüsszeli szóvivő.
Athén szerint viszont a német kabinetnek éppen az euróárfolyam esése számít jó hírnek. A dél-európai tagállamok nehézségei miatt legyengült euró segíti a német cégek unión kívülre irányuló exportját, a német bankok pedig „szánalmas játékot” játszanak a görög kötvények ellen spekulálva – fogalmazott tegnap Theodórosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes. Évtizedekkel vetheti vissza az európai integrációt, ha a segítségnyújtásról szóló döntés elodázása miatt az euró elbukik – tette hozzá.
A német exportőrök „túl jó” versenyképességét egyébként korántsem csak Athén nehezményezi. Az e körüli vitát a francia gazdasági miniszter, Christine Lagarde robbantotta ki több mint egy hete, és azóta több uniós ország csatlakozott a német árukivitel túlzott dominanciáját kárhoztató kórushoz. Tegnap még Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az Eurogroup elnöke is utalt az unión belül kialakult nagy versenyképességi különbségekben rejlő kockázatokra.
A görög válság kapcsán a Nemzetközi Valutaalap segítségének igénybevételét sem kizáró berlini kormánynak valóban komoly ellenérzésekkel kell számolni a lakosság részéről abban az esetben, ha a német adófizetők pénzét is igénybe kell venni a megsegítéshez. A németek negyven százaléka úgy véli, országa jobban járna az euróövezet elhagyásával – derült ki a Financial Times és a Harris Poll közvélemény-kutató intézet tegnapi felméréséből. A legnagyobb európai gazdaságokban végzett kutatás szerint a spanyolok, a franciák és az olaszok 25-30 százaléka szintén örülne a valutaunióból való kilépésnek. Görögországot a megkérdezettek 20-30 százaléka szerint kellene kizárni – ideiglenesen, pénzügyi gondjai rendezéséig – az euró-övezetből. A legmagasabb értéket e téren is Németországban mérték, és azoknak az aránya szintén a németeknél a legnagyobb (több mint hatvan százalék), akik ellenzik, hogy kormányuk pénzügyileg kisegítse Athént. Spanyol-, Olasz- és Franciaországban csekély többségben vannak a mentőcsomagot támogatók, míg a britek majdnem annyira elutasítók, mint a németek. JK–TG
„Egyszerűen nincs elég készpénz”
„Hosszú teljesítési időre” kell berendezkedniük a mostanában Görögországba exportáló cégeknek a helyi partnereknél fennálló forráshiány miatt. „Nincs elég készpénzük” – mondta Bruno Freytag, Ausztria görögországi kereskedelmi kiküldöttje. A görögök csak a legszükségesebbeket vásárolják, és még ezek árát sem könnyű behajtani.Tovább rontja a helyzetet, hogy a társfinanszírozáshoz szükséges források hiánya miatt 20 milliárd eurónyi felhasználatlan uniós támogatás hever parlagon, aminek az elköltése élénkítőleg hathatna a belső keresletre.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a társfinanszírozáshoz szükséges források hiánya miatt 20 milliárd eurónyi felhasználatlan uniós támogatás hever parlagon, aminek az elköltése élénkítőleg hathatna a belső keresletre.-->
