Ösztönzők pró és kontra

A kiesett járulék és a bejövő többlet-adóbevétel mellett 10 milliárd forintos kiadást okozna a költségvetésnek a bérkompenzáció ellentételezéseként biztosított járulékkedvezmény. A kompenzációt elmulasztó vállalkozások nem kapnának állami támogatást és megrendelést.

Az adó- és bérmonitoring-bizottság javaslatcsomagjának egyik pozitív ösztönzőjeként kedvezményt kapnának a tb-járulék befizetése alól a bérkompenzá-ciót végrehajtó vállalkozások – mondta el Rogán Antal, a bizottság vezetője a Magyar Nemzetnek. A kompenzáció igénye az alacsony, illetve közepes keresetűekre vonatkozik. Így Rogán szerint 19-20 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál. A megnövekedett szja-bevétel és az elköltött összeg áfavonzata miatt azonban körülbelül 9 milliárd forint visszafolyna az államhoz. Rogán megerősítette azt a korábbi értesülést is, miszerint azok a vállalkozások, amelyek nem hajtották végre a tavaly decemberi OÉT-megállapodásban foglaltakat, vagyis nem teljesítették a 4-6 százalékos béremelési ajánlást, nem kaphatnak majd állami támogatást vagy megrendelést.

„Alapvetően nem rossz ötlet a foglalkoztatás terheinek csökkentése, a munkahelyek megtartásának ilyen támogatása, ám nem tudok véleményt nyilvánítani egy olyan konstrukcióról, amit nem láttam. A kormány bérkérdésekről ugyanis sem nyilvános, sem informális keretek közt nem tárgyalt a munkaadókkal és a munkavállalókkal” – mondta el lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid hangsúlyozta: a bér a teljesítmény elismerésének és az ösztönzésnek az eszköze. Az ilyen jellegű uniformizálás durva beavatkozás a vállalkozások belső világába. Azáltal, hogy a magasabb keresetűek bérfejlesztésére szánt összegeket az alacsonyabb keresetűek bérkompenzációjára fordítanánk, komoly bértorlódást is eredményezne – tette hozzá a főtitkár. Az egyénenként kiszámolandó bérkompenzáció ráadásul komoly adminisztratív terheket is róna a munkáltatókra.

„Mivel a statisztikák szerint a bérajánlásban foglaltak időarányosan teljesülnek, ezért továbbra is okafogyottnak látom a bérmonitoring-bizottság létét, és nem gondolom azt sem, hogy a vállalati megtakarításokat okvetlenül bérfejlesztésre kellene fordítani, elképzelhető, hogy a beruházásnak több értelme lenne” – tette hozzá Dávid Ferenc.

Az „ősbűn” az egykulcsos adórendszer bevezetése volt, ezzel hatalmas lyuk keletkezett a költségvetésben – nyilatkozta lapunknak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke hozzátette: a tb-járulékkal kapcsolatos kedvezményhez hasonló kényszerű lépések valójában politikai válaszok, amelyekkel a kormány az újabb fiaskót próbálja elkerülni.

Az elnök kijelentette: a szakszervezetek nem állnak a bérmonitoring-bizottság mellé, mert az a gazdaságon kívüli ügyeket visz be a béralku folyamatába, és nem kezeli az alapproblémát, vagyis az adórendszerből eredő negatívumokat. Az igazi megoldás az lenne, ha a jelenlegi adótörvény helyébe egy új adórendszer lépne – jelentette ki Pataky, aki hozzátette: kezdeti lépésként az elnök szerint egy mind a munkavállalókat, mind a munkaadókat, valamint a kormányt asztalhoz ültető, értelmes, valódi, szakértői számításokon alapuló párbeszédre lenne szükség. A Világgazdaság szerette volna megkérdezni a részletekről Rogán Antalt, az adó- és bérmonitoring-bizottság vezetőjét, ám lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.