Matolcsy bőgeti a fűnyírót - Jönnek az újabb zárolások

Újabb, akár százmilliárdos nagyságú tétel lehet a közszféra gazdálkodásában, hogy a február közepén zárolási kötelezettség alá vont 250 milliárd forinton túl e hét péntekig maradványtartási kötelezettséget ír elő a kormány. Míg a maradványok mértéke évek óta 400 milliárd forint körül mozog, rendezésük előrelépésnek is tekinthető, a 250 milliárdos év közbeni zárolás a maga nemében egyedülálló. A hivatalos magyarázat szerint a kormány ezzel egy stabilitási alapot hozott létre, valójában hiánycsökkentési manőverről van szó. Márpedig ilyesmire általában csak akkor kerül sor, ha év közben valamilyen súlyos politikai vagy gazdasági vészhelyzet áll elő, ilyen szerencsére az idén még nem következett be.

Vészhelyzet hatására fogant költségvetési zárolásokra azonban akad példa Európában is. Ennek egyik legjobb példáját a német tartományok és városok szolgáltatták, amelyek a gazdasági krízis legmélyebb pontján, 2009 tavaszán–nyarán egymás után jelentettek be megvonásokat. A több városban szinte minden területet érintő intézkedések egyben azt is jelentették, hogy a már betervezett nagyobb kiadások végrehajtásáról egyenként kellett dönteni. A zárolások jellemzően csak az olyan „magterületekre” nem terjedtek ki, mint a közbiztonság vagy az egészségügy.

Hasonló intézkedéseket hozott 2009 őszén Japán kormánya is. Az akkori hivatalos közlések szerint a szigetország átszámítva több mint 30 milliárd dollárnyi kiadást fagyasztott be a 2009/2010-es pótköltségvetésben, amelynek csaknem harmada az aktuális évet érintette. Ez becslések szerint mintegy 0,2 százalékponttal csökkenthette a GDP-t, ezt a kormány százezer új munkahely teremtésére tett ígérettel próbálta ellensúlyozni. Minderre azután került sor, hogy 2009 elejére Japán gazdasága 35 éves mélypontra került, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2009 augusztusában az országot több mint fél évszázada csaknem megszakítás nélkül kormányzó Liberális Demokrata Párt súlyos vereséget szenvedett a Demokrata Párttól.

Péntekig úgy tűnt, a költségvetési zárolásra a legradikálisabb példát az Egyesült Államok szolgáltatja majd. Amennyiben ugyanis nem jött volna létre egyezség a demokraták és a republikánusok között a megszorítások mértékéről, úgy részlegesen zárolták volna a szövetségi költségvetést. Ennek következményeként mintegy 800 ezer állami dolgozót küldtek volna kényszerszabadságra, állami hivatalok tömege zárt volna be ideiglenesen, és hasonló lépésre kényszerültek volna a múzeumok és a nemzeti parkok is.

Ezt végül sikerült elkerülni, a drasztikus megszorításokat azonban nem: az USA a 2011. szeptember 30-ig tartó költségvetési évben 39 milliárd dollárt farag le kiadásaiból az eredetileg tervezetthez képest annak érdekében, hogy csökkentse az idén várhatóan 1650 milliárd dollárt kitevő államháztartási hiányt. Barack Obama elnök szerint ez az amerikai történelem legnagyobb költségvetési megtakarítása, amely fájdalmas lépésekkel jár majd.

A januári felülvizsgálat óta nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-tervet üdvözölte az IMF delegációvezetője, Christoph Rosenberg, aki hozzátette: a program növeli az ország iránti bizalmat. Külön kiemelte a szakember a jelzálogpiac újraélesztésére tett erőfeszítéseket, a kilakoltatási moratórium lezárását.

A januári felülvizsgálat óta nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-tervet üdvözölte az IMF delegációvezetője, Christoph Rosenberg, aki hozzátette: a program növeli az ország iránti bizalmat. Külön kiemelte a szakember a jelzálogpiac újraélesztésére tett erőfeszítéseket, a kilakoltatási moratórium lezárását. -->