Pénzalappal védenék az eurót

Hatvanmilliárd euróval bővítenék és az eurózóna tagjai számára is hozzáférhetővé tennék azt az 50 milliárd eurós pénzalapot, amelyből jelenleg a monetáris unión kívüli EU-tagok vehetnek igénybe segítséget fizetésimérleg-problémák esetén. Ezt a javaslatot terjesztette az Európai Bizottság a tegnap lapzártánk után véget ért uniós pénzügyminiszteri találkozó elé. A hitelmechanizmus, amelyet eredeti formájában már sikerrel alkalmaztak hazánk, Lettország és Románia esetében, a görög válság átterjedését lesz hivatott megakadályozni: szükség esetén az EU-tagok abból juthatnának alacsony kamatozású, a Nemzetközi Valutaalap feltételeivel megegyező hitelhez. Az összeg előteremtésének lehetséges módjaként uniós diplomaták a tagállamok összessége által garantált EU-kötvények kibocsátását említették. Az eurózóna tagállamai a mechanizmus mellett kormányközi hiteleket is igénybe vehetnének.

Bár az összeg papíron meggyőzőnek tűnik, kérdés, hogy elegendő lesz-e annak bizonyítására: az EU készen áll megvédeni az eurózóna leggyengébbnek tartott tagjait, Spanyol-, Írországot és Portugáliát a piaci támadásoktól – vélik közgazdászok. Erik Nielsen, a Goldman Sachs vezető európai közgazdásza szerint jó hír az alap felállítása, ám valószínűtlen, hogy az önmagában képes lenne megnyugtatni a piacokat. Nielsen ugyanakkor úgy véli, hogy a bejelentés nyitányul is szolgálhat az Európai Központi Bank számára kivételes intézkedések bevezetésére.

Egyelőre bizonytalan, hogy az EKB milyen szerepet játszhat a piaci bizalom helyreállításában. A 110 milliárd eurós görög segélycsomag formális jóváhagyásáról döntő pénteki találkozójuk után az eurózóna vezetői nyilatkozatukban azt közölték: valamennyi uniós intézmény, köztük az EKB is „a rendelkezésre álló valamennyi eszközt beveti az euróövezet stabilitásának biztosítására”. Ez a megfogalmazás akár annak a lehetőségét is jelentheti, hogy a jegybank állampapírok vásárlásába kezd a másodlagos piacon, vagy egy nagy, alacsony kamatozású hitelprogramot hirdet a bankszektor számára.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a múlt héten mindenesetre elutasította, hogy a pénzintézet kormányzati kötvényeket vásároljon; nyilatkozata csütörtökön érezhetően fel is gyorsította a piaci lejtmenetet. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig a hétvégén azt mondta, hogy nem gyakorol nyomást a független EKB-ra a kötvényvásárlás ügyében.

Pénteki találkozójukon az eurózóna vezetői a pénzalap részleteinek vasárnapi – még a mai ázsiai piacnyitás elé időzített – kidolgozása mellett a költségvetési hiányok lefaragásának felgyorsításában, illetve az idei deficitcélok teljesítésében egyeztek meg. Kilátásba helyezték a deficitszabályok, valamint az azok megszegőit sújtó szankciók szigorítását. Az euróövezet egészében az előrejelzések szerint az idén a GDP 6,6, jövőre pedig 6,1 százalékára rúghat a deficit.

A görög segélycsomagról pénteken nemcsak az eurózóna vezetői döntöttek, de a német parlament is áldását adta a 22,4 milliárd eurós hozzájárulásra. Az alkotmánybíróság pedig szombaton elutasította annak az öt akadémikusnak a beadványát, akik az összeg blokkolását szerették volna elérni. Angela Merkel kancellár a tegnapi tartományi választások előtt azt üzente Észak-Rajna–Vesztfália polgárainak: az eurózóna országai együtt és eltökélten fogják vezetni a harcot az euró stabilitásáért. Azt is világossá tette, hogy ez nemcsak nagyobb költségvetési fegyelmet jelent, hanem a pénzpiacok megregulázásának a felgyorsítását is.

Financial Times, Reuters, Bloomberg

Jim Flaherty arra is utalt: Athén után másoknak is segítségre lehet szükségük.

Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel német kancellárral tárgyalt telefonon.

Obama szerint a beszélgetés során egyetértettek abban, hogy a válság által érintett országoknak határozott politikai, a nemzetközi közösségnek pedig határozott pénzügyi választ kell adnia.

Jim Flaherty arra is utalt: Athén után másoknak is segítségre lehet szükségük.

Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel német kancellárral tárgyalt telefonon.

Obama szerint a beszélgetés során egyetértettek abban, hogy a válság által érintett országoknak határozott politikai, a nemzetközi közösségnek pedig határozott pénzügyi választ kell adnia. Portugália is bekeményít José Sócrates portugál miniszterelnök bejelentette: országa a tavalyi 9,4-ről az eredeti tervekben szereplő 8,3 helyett az idén a GDP 7,3 százalékára szorítja le a költségvetési hiányt.

Az újabb megszorításokról Sócrates egyeztetni készül a szociáldemokrata ellenzék vezetőjével, ám a lehetséges lépések között a kormányfő egyes beruházási projektek, például az új lisszaboni repülőtér megépítésének az elhalasztását említette.

A miniszterelnök azt mondta: garanciákat kapott arra, hogy a halasztások miatt országa nem esik el uniós támogatástól.-->