Portugália lesz a következő?

Rövid életűnek bizonyult tegnap az Írország nemzetközi megsegítésének hírére kibontakozni látszott derűlátás a pénzpiacokon, alátámasztva azokat az elemzői vélekedéseket, amelyek szerint a Dublin, az EU és a Nemzetközi Valutaalap között született elvi megállapodás nem jelent hosszú távú megoldást az eurózóna gondjaira. Széles körű az a piaci vélekedés, amely szerint harmadikként – Görög- és Írország után – Portugália lesz kénytelen mentőöv után nyúlni. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a következő eldőlő dominó Spanyolország lehet, ez pedig már igazán „nagy falatnak” számít majd. Míg ugyanis Görög-, Írország és Portugália összesített adóssága 531 milliárd euróval az eurózóna teljes államadósságának csak a 7,5 százalékát tette ki 2009 végén, addig a spanyol érték önmagában 561 milliárdra rúgott.

Igaz, Írországban nem győzik hangsúlyozni, hogy esetükben nem az államháztartás került csődközeli helyzetbe, a mentőövre kifejezetten a bankrendszer gondjai miatt van szükség. Brian Lenihan pénzügyminiszter szerint országának jelentős tartalékai vannak, és maga is mélyen a zsebébe fog nyúlni a helyzet rendezése érdekében. Dublin már 33 milliárd eurót ígért bankrendszerének szanálására, és ezt az összeget egészítheti majd ki az EU-tól és az IMF-től várt segítség. Utóbbi pontos nagysága – az igénybevétel feltételeivel együtt – Brian Cowen miniszterelnök szerint a tárgyalások lezárását követően, pár héten belül válhat ismertté.

Egyelőre annyi biztos, hogy Írország a görög mentőcsomag részeként felállított 750 milliárd eurós hitelmechanizmus keretében juthat forráshoz. Míg a Reuters uniós forrásokra hivatkozva 80-90 milliárd eurós várható hitelkeretről írt, a Goldman Sachs szerint Dublinnak 95 milliárdra lesz szüksége. Ebből 30 milliárd euró egy olyan alapba kerülhet, amelyet a kormány a bajban lévő bankok feltőkésítésére használhatna, a fennmaradó 65 milliárd segítségével pedig elkerülhetők lennének az állami kötvénykibocsátások. Utóbbinak azért van jelentősége, mert az országgal szembeni bizalmatlanság a befektetők által elvárt hozam megugrásában csapódott le, alaposan megdrágítva Dublin számára a piaci finanszírozást. Az EU–IMF hitelcsomagot kétoldalú kölcsönök egészíthetik ki az eurózónán kívüli uniós tagálla-mok részéről; Nagy-Britannia már jelezte, hogy mintegy 7 milliárd fonttal kész szomszédja segítségére sietni, és várhatóan Svédország is tesz felajánlást.

A segélyért cserébe Írországgal szemben támasztandó feltételek alapját az a négyéves költségvetési kiigazító csomag jelentheti, amelyet holnap készül bejelenteni a dublini kormány. Cowen annyit már elárult, hogy az elmúlt két év megszorításai után összesen további 15 milliárd euróról lesz szó: 10 milliárdot a kiadások lefaragása tesz majd ki, 5 milliárdot pedig adómelések. A népszerűtlen intézkedéseket Dublin „fejnehéz” módon készül bevezetni: a december 7-én bemutatandó jövő évi költségvetés a 15 milliárdos megtakarításból hatot már tartalmazni fog.

A kormány várhatóan csökkenti a minimálbért, megkurtítja a jóléti kiadásokat, karcsúsítja a közszférát, új ingatlanadót vezet be és megemeli a személyi jövedelemadókat. A 12,5 százalékos társasági adó megemelését ugyanakkor Írország a végsőkig szeretné elkerülni, s Lenihan szerint a négyéves program legfontosabb elemeit már ismerő uniós és IMF-tisztviselők elégedettek az abban foglaltakkal. Németország ugyanakkor tegnap is azt a véleményét hangoztatta, hogy a segélycsomaggal kapcsolatos tárgyalásoknak a bevételnövelő intézkedésekre is ki kell terjedniük, és ezalól a társasági adók sem jelentenek kivételt.

Miközben az írek a rájuk váró újabb megpróbáltatások részleteire várnak, Európa a válság tovaterjedése miatt aggódik. A félelmek súlyosságát jelzi Josef Pröll osztrák pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata, amely szerint azért kell megsegíteni Írországot, mert különben az egész eurózóna veszélybe kerülne. Az esetleges spekulációs támadások a legközvetlenebb módon Portugáliát és Spanyolországot fenyegetik; ezek bekövetkezését Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereiből álló eurócsoport elnöke szerint sem lehet kizárni. A leginkább derűlátó módon Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nyilatkozott, aki szerint „ha megtaláljuk a megfelelő választ az ír problémára, akkor jók az esélyei annak, hogy nem lesznek tovagyűrűző hatások”.

Ezt a vélekedést azonban a piaci elemzők általában nem osztják, ráadásul némelyikük éppen Németországot teszi felelőssé a helyzet súlyosbodásáért. Szerintük ugyanis a mostani válságot Berlin indította el azzal a javaslatával, hogy alakítsanak ki egy csődmechanizmust az eurózóna országaira, és ennek keretében a magánbefektetőktől várják el a veszteségek egy részének felvállalását.

Újabb banki államosítás?

A segélyprogram részeként újabb „stresszteszteknek” vetik alá az ír pénzintézeteket – mondta Brian Cowen. A szükségessé váló tőkeemelés azt jelentheti, hogy az Anglo Irish Bank után az Allied Irish Banks is többségi állami tulajdonba kerül.

Patrick Honohan ír jegybankelnök szerint a pénzintézetek az országban legalább 85 milliárd eurós veszteséget szenvedtek el hiteleiken, főleg a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódókon. Félő, hogy a költségvetési megszorítások nyomán a lakossági hitelbedőlések is felgyorsulnak.

Brian Lenihan az átszervezések kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az ír bankoknak nemzetközi tevékenységeik megnyirbálásával a jövőben a helyi vállalkozások és fogyasztók kiszolgálására kell összpontosítaniuk.

John Gormley, a zöldek vezetője azt szeretné, ha januárban tartanának előre hozott választásokat Írországban. A koalíciót vezető Fianna Fail népszerűsége a legfrissebb felmérések szerint rekordmélységbe, 17 százalékra esett.

A legnagyobb ellenzéki pártnak, a Fine Gaelnek 33, a Munkáspártnak pedig 27 százalékos támogatottsága van. A zöldek bejelentését követően mindketten a parlament feloszlatását és azonnali választások kiírását követelték.

John Gormley, a zöldek vezetője azt szeretné, ha januárban tartanának előre hozott választásokat Írországban. A koalíciót vezető Fianna Fail népszerűsége a legfrissebb felmérések szerint rekordmélységbe, 17 százalékra esett.

A legnagyobb ellenzéki pártnak, a Fine Gaelnek 33, a Munkáspártnak pedig 27 százalékos támogatottsága van. A zöldek bejelentését követően mindketten a parlament feloszlatását és azonnali választások kiírását követelték.-->