BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Radikális nyugdíjszabályok jönnek

Alanyi jogokat sodor veszélybe az új kormányzati elképzelés – Ma egyeztet a kabinet a pénztárakkal

Csupán két hónapjuk van a jelenlegi magán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy eldöntsék: visszalépnek-e az állami tb-kassza védernyője alá, vagy maradnak a magánkasszáknál. A döntés pedig még a korábbinál is nehezebbnek ígérkezik, főleg, ha valaki maradni szeretne az úgynevezett második pillérnél. Aki ugyanis így tesz, az – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnapi bejelentése szerint – nem lesz jogosult állami nyugellátásra, csupán a saját bruttó béréből származó megtakarításokra és azok hozamára számíthat. Vagyis nyugdíjának 70-75 százalékát elveszíti.

Ismeretes: a biztosítottak után jelenleg a munkáltató 24 százaléknyi nyugdíjjárulékot fizet, a munkavállaló bruttó bérét pedig 9,5 – a jövő év elejétől 10 – százalékos járulék terheli. Ez utóbbiból október 31-ig 8,5 százalék folyt be a második pillérbe, 2011. december 31-ig azonban a 9,5-10 százalék teljes összege a tb-kasszát illeti. A tegnapi bejelentés szerint e 14 havi kiesést a kormány 2012-ben visszatérítené a kasszatagoknak, kérdés azonban, hogy hányan kérik majd a pénzek átutalását. A tervek alapján ugyanis a második pillérnél maradók kizárólag a 8,5–10 százalék közötti, mindenkori bruttó bérükből levont megtakarításra számíthatnak időskorukban, a foglalkoztatásuk utáni költségek jelentős részét kitevő 24 százaléknyi rész nem jogosítaná fel őket nyugellátásra. Mivel pedig a magánkasszáknál teljes mértékben egyéni számlás rendszer működik, az eddigi és jövőbeni befizetésekből aligha lesz finanszírozható egy tisztességes időskori ellátás. A korábbi tervek is arról szóltak, hogy a magánkasszatagok ellátását 25 százalékban fedeznék a pénztárak (az itt lévő egyéni megtakarítások), 75 százalékban azonban az állami tb-től kapnák nyugellátásukat. Mindehhez még az a kiegészítés tartozik, hogy az eddig már megszerzett állami nyugdíjjogosultságot senki sem veszíti el, vagyis azok, akik eddig is fizettek nyugdíjjárulékot, biztosan részesülnek valamekkora öszszegű állami ellátásban, a megvonás csak a jövőbeli járulékfizetésre vonatkozik.

Maga az átlépés egyébként úgy történik, hogy mindenki automa-tikusan átkerül a tb-kasszához, a második pillérnél maradáshoz egy nyilatkozatot kell kitölteni. A visszalépés melletti érv lehet, hogy a visszatérők készpénzben felvehetik vagy önkéntes kasszájukba utalhatják a tagságuk kezdete óta felhalmozott hozamnak az inflációt meghaladó mértékét. A nemzetgazdasági miniszter tegnap azt is megígérte, hogy a visszatérő megtakarítások egyéni számlára kerülnek, és az a házastárs számára örökölhető lesz. Megszűnik a magánpénztárak állami garanciája is – jelentette ki Matolcsy György. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az esetlegesen kölcsönre szoruló kasszák állami hitelgaranciáját érinti, nem pedig a pénztárak garanciaalapja szűnik meg. Utóbbiból fizetik ki a kasszák azoknak a járandóságát, akik megtakarítá-sainak a hozama nem éri el az infláció mértékét. Magukat a pénztárakat érintő szigorítás, hogy a működési költség a bevételek jelenlegi 4,5 százaléka helyett csak 0,2 százalék lehet.

A Matolcsy György által tegnap „nyugdíjmentő csomagnak” nevezett törvénymódosítási javaslatok hamarosan a T. Ház elé kerülnek, azokat a kormány reményei szerint december közepén fogadnák el. „A tegnapi bejelentés rendkívül szélsőséges, már nemcsak az eddig is gondokat okozó tulajdonjogi aggályokat veti fel, hanem alanyi jogoktól fosztja meg a munkavállalók egy részét” – fogalmazott lapunk kérdésére Kolláth György alkotmányjogász. Hozzátette: Magyarországon alanyi jognak minősül a nyugdíjellátás, ami bíróság előtt kikényszeríthető.

„Friss bejelentésével nyílt zsarolásba kezdett a kormány a kasszatagokkal szemben” – fogalmazott tegnap Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. A szakember szerint a tervezett lépések nemcsak az alkotmány számos passzusát sértik, hanem ellentétesek az uniós szabályokkal is. A szervezet nemcsak az Alkotmánybíróságon, hanem a strasbourgi emberi jogi bíróságon is kezdeményezi a majdani szabályozás felülvizsgálatát, az ugyanis – meggyőződésük szerint – sérti a jogbiztonsággal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a szociális biztonsággal, a tulajdon védelmével, valamint az emberi méltósággal kapcsolatos alapelveket. Eközben arra figyelmeztetnek: a visszalépés lehetőségét a már elfogadott jogszabály 2011. december 31-ig biztosítja, vagyis e szerint elegendő idő áll a tagok rendelkezésére egy megalapozott – netán bírósági döntéssel alátámasztott – döntés meghozatalára. KR

Központosítás

A Költségvetési Tanács hivatalát megszünteti a kormány, viszont maga a tanács fennmarad, sőt, a kormányszóvivő szerint megerősödik a jogköre.

A költségvetés parlamenti vitájának megkezdéséhez szükség lenne a testület egyetértésére is – számolt be a távirati iroda.

Az MNB monetáris politikájának alakításáért felelős monetáris tanács tagjainak kinevezési rendje is megváltozik. Eddig a jegybankelnöknek és a kormányfőnek felváltva volt joga a tagokat delegálni, ezentúl azonban a parlament gazdasági bizottsága jelölhetné és menthetné fel őket.

A költségvetés parlamenti vitájának megkezdéséhez szükség lenne a testület egyetértésére is – számolt be a távirati iroda.

Az MNB monetáris politikájának alakításáért felelős monetáris tanács tagjainak kinevezési rendje is megváltozik. Eddig a jegybankelnöknek és a kormányfőnek felváltva volt joga a tagokat delegálni, ezentúl azonban a parlament gazdasági bizottsága jelölhetné és menthetné fel őket.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.