Randalírozás volt Athénban

Erőszakba fordultak tegnap a görög kormány vasárnap bejelentett megszorító intézkedései elleni megmozdulások Athénban: a tüntetők egy csoportja megpróbált betörni a parlamentbe, Molotov-koktélokat dobált a rendőrökre, és épületeket gyújtott fel. Egy belvárosi bankban három ember veszítette életét a tűzben. A törvényhozás mindeközben megkezdte a 2012-ig 30 milliárd euró megtakarítását célzó csomag vitáját, amelynek elfogadása a 110 milliárd eurós nemzetközi segítség előfeltétele. A pénzügyminiszter, Jeórjiosz Papakonsztantinu létfontosságúnak nevezte, hogy az intézkedésekre a parlament napokon belül áldását adja. Az ellenzék már jelezte, hogy nem szavazza meg a javaslatokat.

A német törvényhozás tegnap a segélycsomagból Berlinre jutó 22,4 milliárd euró megadásáról vitázott, és a vezető politikusok drámai kijelentésekkel érveltek annak szükségessége mellett. A görög mentőcsomag sikerétől „nem kevesebb függ, mint Európa jövője – ezzel együtt Németország jövője Európában – mondta Angela Merkel kancellár. Mint mondta, a csomag nélkül az európai és a nemzetközi pénzügyi rendszert is destabilizálással fenyegető láncreakció indulhat el.

A német képviselőket igyekezett meggyőzni Axel Weber, az Európai Központi Bank monetáris tanácsának német tagja is. Közleményében úgy fogalmazott: az adósságválság átterjedésének súlyos hatásai a monetáris unió más tagjait is fenyegetik. Weber szerint Németország hozzájárulása a görög segélycsomaghoz „mindent egybevetve igazolható mértékű”.

A pénzpiaci krízis átterjedésének a veszélyét az IMF vezérigazgatója is elismerte. Egy lapinterjúban Dominique Strauss-Kahn azt mondta: „Mindig ott van a tovagyűrűzés kockázata... Portugáliát szokták emlegetni, bár az már hozott megelőző intézkedéseket, a többi ország helyzete pedig sokkal stabilabb... de résen kell lennünk.” Strauss-Kahn szerint mindenesetre az eurózóna nagy államai – mint Német- és Franciaország – nincsenek valós veszélyben. A vezérigazgató bírálta viszont az eurózóna tagjait, amiért – főként Berlin nyomására – viszonylag magas, 5 százalékos kamatláb mellett hiteleznek Athénnak. Szerinte az európai kormányoknak is az IMF által alkalmazott feltételekkel kellene hiteleznie, ez pedig több mint fél százalékponttal alacsonyabb kamatot jelentene.

A görög adósságválság nyomán kialakult piaci helyzetre utalva azt mondta, hogy a brüsszeli testület gyorsan a szabályozás további szigorítására tehet javaslatot, ha a pénzpiaci szereplők „felelőtlenül viselkednek”.

A görög adósságválság nyomán kialakult piaci helyzetre utalva azt mondta, hogy a brüsszeli testület gyorsan a szabályozás további szigorítására tehet javaslatot, ha a pénzpiaci szereplők „felelőtlenül viselkednek”.-->