Reformok februárra

Megszületett a kormányzati válasz azokra az utóbbi hetekben napvilágot látott bírálatokra, melyek szerint 2012-től – tartós kiadáscsökkentések hiányában – ismét veszélybe kerül a költségvetés egyensúlya. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság tegnapi konferenciáján kijelentette, jövő februárban összesen 600-800 milliárd forint megtakarítását lehetővé tevő szerkezeti reformokat mutat be a kormány.

A részletek még nem ismeretesek, a tárcavezető azonban egy száz lépésből álló csomagról beszélt, amely javítani fogja Magyarország működését, és amely érinti a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszereket, valamint a járulékfizetési szabályokat is. Utóbbi kapcsán egyelőre annyit tudni, hogy mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat terhelő járulékokkal kapcsolatos szabályozás átalakul. Az, hogy ennek keretében szóba kerül-e a jelenleg 24+10 százalékos járulékteher lefaragása is, egyelőre igencsak kérdéses. A költségvetési törvényjavaslat 2060-ig szóló kitekintése ugyanis végig ekkora járuléktételekkel számol.

A 600-800 milliárd forintos megtakarítás révén megtérül „az adórendszerbe történt befektetés” – utalt Matolcsy György arra, hogy az idén elhatározott, a személyi jövedelemadót és a társasági adót érintő átalakításokkal már jövőre közel 500 milliárd forintnyi költségvetési bevételről mondott le a kormány, ez az összeg pedig 2013-ra ezer milliárd forint körülire emelkedik, legalábbis a Költségvetési Tanács adócsomaggal kapcsolatos hatástanulmánya szerint. A nemzetgazdasági miniszter a költségvetés stabilizálásának forrását három tényezőben, a gazdaság fehéredésében, a növekedés élénkülésében, valamint a szerkezeti reformok megvalósításában jelölte meg. Ezek együtt már biztosan képesek előteremteni az adócsökkentés fedezetét – vélekedett Matolcsy György.

A tárcavezető a hamarosan kialakuló adószisztémát egy közép-európai adómodell speciális magyar elemekkel bővített változatának nevezte. Maga a modell alacsony adóterhelést és „karcsú, de okos” államot takar, ezen belül a hungarikum pedig a bőkezű családi adóalap-kedvezmény lesz. A kormány számítása szerint a GDP-arányos adóterhelés az idén várható 39 százalékról 2011-re 36-ra csökken, 2014-re pedig eléri a 33 százalékot, ennek hála pedig fokozatosan javulni fog az adómorál, vagyis szélesedik az adófizetők köre. Az alacsony terhelés és az egyszerűség ugyanis az adófizetési hajlandóság emelkedésében mutatkozik meg – fejezte ki reményét Matolcsy György tegnap.

A tárcavezető újabb adalékokat is „csepegtetett” a magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításokról. Többek között világossá tette, hogy a kormány még 2012-ben is a visszalépőkkel „ölébe hulló” vagyon 250 milliárd forintnyi részét a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának lefaragására, vagyis folyó kiadásokra fordítja. Ismét ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy a büdzsébe betervezett – jövőre 530 milliárd forintot kitevő – folyó finanszírozásra fordított rész feletti összegek az államadósságot csökkentik. Ezáltal középtávon 300-400 milliárd forinttal csökkenhet az államháztartásra rakódó kamatteher – vélekedett Matolcsy György, ez annyiból meglepő adat, hogy a Költségvetési Tanács számítása szerint a teljes pénztári vagyon visszatérése esetén sem éri el a kamatmegtakarítás a kétszázmilliárd forintot.

Az igazán égető kérdés azonban továbbra is az, hogy hányan is térnek vissza a második pillérből az elsőbe. Az ezzel kapcsolatos szabályozás – a nemzetgazdasági miniszter tegnapi tájékoztatása szerint – napokon belül elkészül, itt új elemnek az a kijelentés számít, miszerint mind a „maradóknak”, mind a távozóknak nyilatkozniuk kell majd ebbéli szándékukról. Mivel a kormány közép- és hosszú távon célként a két pillérre – az állami és az önkéntes kasszákra – épülő nyugdíjrendszert emlegeti, köny-nyen lehet, hogy a hamarosan napvilágot látó szabályok fel is számolnák a magánnyugdíjpénztárakat. Vagyis a tegnap emlegetett nyilatkozattételi kötelezettség utalhat arra, hogy az öngondoskodás mellett döntők valójában a jelenlegi har-madik pillérbe kerülnének, az önkéntes kaszszákhoz.

A szűk többség megfontolná a visszalépést

A kérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy 2011-től szabadon eldönthető, szeretne-e valaki magánnyugdíjpénztár tagja lenni, vagy viszszalép az állami pillérbe – derül ki a Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatásából. Az eredmények tanúsága szerint a válaszadók 51 százaléka kész megfontolni az átlépés lehetőségét, 32 százalékuk elzárkózott ettől a lehetőségtől, 17 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.