Rehn: Nem engedünk Athénnak - Vagy mégis?

A német Der Spiegel magazin a hét végén arról számolt be, hogy néhány európai pénzügyminiszter, közöttük Christine Lagarde francia és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a héten tartott telekonferencián kételyeinek adott hangot Görögország törlesztési képességét illetően és annak átütemezésére tett javaslatot az EKB elnökének, mondván, az ország nem lesz képes visszatérni jövőre adósságának tőkepiaci finanszírozásához. Jean-Claude Trichet azonban a lap értesülése szerint lezárta a témát és elzárkózott annak megvitatásától.

"Igen, az átütemezés ki van zárva. Szilárd, a fenntarthatóság alapos elemzésére épülő tervünk van és aszerint járunk el" - válaszolta Olli Rehn a sajtókonferencián a német magazin cikkére vonatkozó újságírói kérdésre. Hasonló értelmű kérdésre Jean-Claude Trichet gyakorlatilag megismételte Olli Rehn válaszát: "Van tervünk, és aszerint járunk el."

A Der Spiegel cikke szerint Olli Rehn az EU Bizottság előtt a múlt héten kifejtette, hogy a görög átütemezés kérdését - amennyiben az szükségessé válna - nem lenne szerencsés dolog nyilvánosan megvitatni, hanem egyszerűen csak végre kellene hajtani.

A lap szerint Jean-Claude Trichet attól tart, hogy egy átütemezés megrendítené a befektetői bizalmat az euróövezettel szemben és súlyosan érintené a görög adósságlevelekkel rendelkező bankokat.

A német pénzügyminiszter viszont túlzottnak tartotta az EKB-elnök tőkepiacokkal szembeni aggodalmát. Wolfgang Schäuble Gödöllőn kijelentette, hogy nem szerencsés dolog találgatásokba bocsátkozni Görögország problémáit illetően egy évvel az ország tőkepiaci visszatérése előtt. "Szoros figyelemmel követjük a fejleményeket. Az érintettek mind ismerik a helyzetet. A pénzügyminiszterek bármikor képesek új problémákra közös megoldást találni, de ezt találgatások nem segítik elő" - mondta.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti csoport elnöke pénteken Gödöllőn azt mondta: az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő csoport (Eurogroup) megállapodott abban, hogy a Görögországnak nyújtott hitelek kifutását átlagosan hét és fél évre hosszabbítják meg, és száz bázisponttal csökkentik a már folyósított hitelrészletek kamatrátáit.