Rémhírek és pánikrohamok

Újból hisztérikus szintre ért a pénzpiacok hírérzékenysége a gyenge költségvetési helyzetben lévő euróövezeti országok kapcsán. A monetáris unió fiskális szempontból legrosszabbul teljesítő négy állama, Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország (PIGS) pénzügyeinek konszolidációjával kapcsolatban ismét sokasodnak a kételyek.

Egy pénteken lábra kapott piaci híresztelés által kiváltott pánikrohamot követően magasba szöktek az ír állampapírok hozamai, illetve a hitelbiztosítási ügyletek (CDS) árfolyama. Mint utóbb kiderült, a Barclays Capital elemzőinek szavait értelmezték félre a piaci szereplők, ez azonnal láncreakciót indított el. A közgazdászok úgy fogalmaztak, hogy Dublin rövid távú finanszírozási pozíciója „kényelmes”, ugyanakkor a gazdasági körülmények romlása esetén nem kizárható, hogy az ország külső segítségre szorulhat – írja a Bloomberg. A The Irish Independent cikkében mindezt úgy értelmezte, hogy Írország „veszélyesen közel” áll ahhoz a ponthoz, ahol az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat.

A pánik elszabadulása után az ír pénzügyminiszter, Brian Lenihan, valamint az IMF illetékesei is kerek perec tévesnek nevezték a spekulációt. Tegnap pedig Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa is maximális bizalmának adott hangot Dublin költségvetési konszolidációjával kapcsolatban. A Dublin, Brüsszel és az IMF részéről tapasztalható aktivitás nem véletlen, mivel Írország ma készül kibocsátani 1,5 milliárd euró értékben kötvényeket, és aluljegyzés esetén a pánik tovagyűrűzésével lehet számítani.

Az Írországgal kapcsolatos rémhíreknek az ország bankmentő programja ad alapot, amely a legutóbbi elemző előrejelzések szerint akár a 40 milliárd eurós szintet is elérheti. Tekintettel arra, hogy az emiatt valójában több év alatt keletkező költséget egy összegben az idén számolják el, az sem kizárható, hogy a 2010-es ír deficit a GDP 25 százalékát is elérheti.

Az sem javított sokat a hangulaton, hogy az ír központi bank elnöke, Patrick Honohan a deficitlefaragási tervek újragondolásának szükségességéről beszélt hétfőn, főleg arra az esetre utalva, ha a gazdasági körülmények a vártnál rosszabbul alakulnának. Igaz, Honohan azt is hozzátette, hogy az ír bankmentés költsége az elemzők által előre jelzettnél valószínűleg alacsonyabb lesz.

A gazdasági körülmények romlásával számoló prognózisok mindenesetre szaporodnak. Tegnap a világ legnagyobb kötvényalapját kezelő Pimco vezérigazgatója, Mohamed El-Erian az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed növekedési előrejelzésének romlását valószínűsítette. Az USA gyenge gazdasági teljesítménye pedig éppen a fiskális szempontból gyenge lábakon álló uniós országokra nézve jelent nagy veszélyt.

Az írek mellett a múlt héten a portugálokat sem kényeztették a piacok. A papírok csak közel hatszázalékos hozam mellett találtak gazdára, erre az euró bevezetése óta még soha nem volt példa – emlékeztet a Handelsblatt. José Antonio Vieira Da Silva pénzügyminiszter „minden lehetséges” lépés megígért a kormányzat részéről a piaci bizalom visszaszerzése érdekében. A szomszédos Spanyolország helyzete némileg jobb: kötvényei iránt rendkívül nagy volt a kereslet csütörtökön. Madrid számára ugyanakkor a portugálokhoz hasonlóan komoly gondot okoz, hogy a baloldali kabinet kisebbségből kormányoz, és a jövő évi takarékossági költségvetést várhatóan csak a baszk nacionalista párt (PNV) segítségével tudja majd megszavaztatni.

Magyarország kockázati megítélésére csak minimális hatással voltak idáig az eurózónával kapcsolatos problémák. Az ötéves állampapírok nemfizetés elleni biztosítási felára (CDS) a tegnapi nap végén is a nyár óta stabilnak tekinthető 350 bázispontos szint közelében maradt. Ez ugyan a válság előtti szinthez képest igen magas, ám amikor a legerősebb aggodalmak voltak a magyar államkötvények piacán, akkor majdnem 640 bázispontig ugrottak a jegyzések. A hónap során ráadásul lényegesen mérséklődtek a hosszú távú forintkötvényhozamok is, a tízéves lejáratú papírok a 7,5 százalék körüli szintről meredeken estek 6,9 százalék alá, a válság kitörése óta ezt a szintet ritkán sikerült áttörni, és akkor is csak rövid időkre.

A régióval mozog együtt a magyar kockázati felár, a perifériával kapcsolatos aggodalmak csak minimális hatással voltak ránk – mondta lapunknak Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank szakértője. A régió megítélése pedig javult, emellett a kormányzati kommunikáció is stabilizáló hatással volt. Többször leszögezte ugyanis nyár óta a kormány, hogy jövőre szigorúan tartja a 3 százalékos GDP-arányos hiányt – mutatott rá a szakértő. Ha sikerül egy kedvező fogadtatásra számot tartó büdzsét benyújtani, akkor ismét közeledhetünk a térség többi országához. JK–BD

Nem hajtjuk végre szeptemberben a tesztet, hanem későbbre, nagy valószínűséggel októberre halasztjuk azt – fogalmazott a neve elhallgatását kérő forrás.

Bár hivatalos határidő nem volt megszabva a görög pénzintézetek újabb ellenőrzésére, a központi bankon belül eddig szeptemberről volt szó valószínű dátumként.

A görög bankokon utoljára júliusban hajtottak végre stressztesztet, amelyet egyedül az ATEbank nem állt ki.

A 110 milliárd eurós EU–IMF-mentőcsomagból való részesedés fejében Athén beleegyezett, hogy bankrendszerét legalább negyedévente stressztesztnek vessék alá.

Nem hajtjuk végre szeptemberben a tesztet, hanem későbbre, nagy valószínűséggel októberre halasztjuk azt – fogalmazott a neve elhallgatását kérő forrás.

Bár hivatalos határidő nem volt megszabva a görög pénzintézetek újabb ellenőrzésére, a központi bankon belül eddig szeptemberről volt szó valószínű dátumként.

A görög bankokon utoljára júliusban hajtottak végre stressztesztet, amelyet egyedül az ATEbank nem állt ki.

A 110 milliárd eurós EU–IMF-mentőcsomagból való részesedés fejében Athén beleegyezett, hogy bankrendszerét legalább negyedévente stressztesztnek vessék alá.-->