Részben leállt az USA
Minden egyes nap 2–300 millió dollárnyi kárt okozhat az amerikai gazdaságnak az, hogy részlegesen leállították az állami intézményeket. A leállítás hátterében egy sajátos amerikai ösztönző szabályozás áll, amely szerint a kongresszus két házának egyezségre kell jutnia a büdzséről, ellenkező esetben azonban a pénzügyi év kezdetén befagyasztják a nem életbevágó költéseket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt napok vitái valójában nem is a költségvetésről szóltak, hanem csak egy ideiglenes keretről, amellyel éppen a leállást igyekeztek elkerülni.
Hasonló helyzet több adódott már az elmúlt két évben, amire csak részben magyarázat az, hogy miközben a Fehér Házban demokrata elnök lakik és jelenleg a Szenátus többsége is demokrata, a Képviselőházat az ellenzéki republikánusok uralják. Hozzájárul ugyanakkor az is, hogy a republikánusok populista-konzervatív szárnya, a Tea Party egyre nagyobb befolyásra tesz szert kongresszusi körökben is, márpedig ezek a politikusok nem kompromisszumkészségükről híresek.
A két párt között a fő töréspontot ezúttal az Obama nevével fémjelzett egyészségbiztosítási reform jelenti. A három éve aláírt rendelkezés most lépett volna életbe, a republikánusok azonban felváltva követelték a bevezetés elhalasztását vagy az erre szánt összegek csökkentését, a Szenátus pedig ezt elutasította.
A felek az elmúlt egy héten olyan mély lövészárokba ásták be magukat, hogy egyelőre elképzelni is nehéz, mikor békélnek meg. Pedig az idő sürget, mivel október 17-én az Egyesült Államok adóssága eléri a megszabott felső határt, 16,7 ezer milliárd dollárt. Vagyis addig nem csak a büdzsé kérdését kellene rendezni, de döntésre kellene jutni az adósságplafon megemeléséről is, ugyanis a törvények szerint ettől a ponttól az amerikai állam nem bocsáthat ki kötvényeket, így pedig nem csak saját kiadásait nem tudja finanszírozni, de fennálló adósságait sem tudja törleszteni, ami viszont technikai értelemben államcsődöt jelent.
A katasztrófa-forgatókönyvekhez képest a piacok meglehetősen nyugodtan reagáltak a megállapodás elmaradására. A jelek szerint a világ tőzsdéi már beárazták a leállást, ezt jelzi az is, hogy a New York-i értéktőzsde pozitív nyitást produkált.
Ezúttal a hitelminősítők sem fenyegetőznek: a Standard & Poor''s, amely két éve egy hasonló vita miatt megvonta a legmagasabb szintű, „AAA” adósbesorolást az Egyesült Államoktól, most úgy nyilatkozott, ha ez a mostani bizonytalan helyzet nem húzódik el sokáig, nincs ok a leminősítésre.
800 ezren kényszerszabadságon
A nyugdíjakat fizetik, a postások kézbesítenek, fenntartják a rendet, de bezárnak azok a hivatalok, amelyek nem létfontosságúak az ország működése szempontjából. Így nem nyitnak ki az állami műemlékek, nemzeti parkok, de nem lehet okmányokat sem intézni. A hadsereg egy hétfőn aláírt elnöki rendelet miatt menekült meg most: a nem sokkal éjfél – vagyis a megegyezés határideje – előtt bejelentett rendelkezés szerint akkor is biztosítják a finanszírozást, ha nem születik megállapodás a büdzséről.Van azonban 800 ezer ember, aki nem ennyire szerencsés. Őket fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik, munkájukat csak akkor vehetik fel újra, ha elfogadják a büdzsét.
Hasonló zárlatra először 1976-ban, utoljára pedig Bill Clinton elnöksége idején volt példa, a 18 valaha volt leállás közül ez volt egyben a leghosszabb is: 1995. december 16-tól 1996. január 6-ig tartott.
Van azonban 800 ezer ember, aki nem ennyire szerencsés. Őket fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik, munkájukat csak akkor vehetik fel újra, ha elfogadják a büdzsét.
Hasonló zárlatra először 1976-ban, utoljára pedig Bill Clinton elnöksége idején volt példa, a 18 valaha volt leállás közül ez volt egyben a leghosszabb is: 1995. december 16-tól 1996. január 6-ig tartott. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.