Robog a magyar traktor
A KSH gyorsbecslése szerint alapvetően a mezőgazdaság, az ipar, valamint az építőipar kedvező teljesítménye húzta a gazdaságot. A jó termés és a tavalyi nagy aszály magyarázza a mezőgazdaság növekedését. „Tavasszal azt várhattuk, hogy a tavalyi kedvezőtlen mezőgazdasági év után nagyon jó év következik, nyáron viszont – két aszályos hónap következtében – szétporladni látszódtak ezek a remények, ám a harmadik negyedévben mégsem romlott igazán a mezőgazdaság teljesítménye” – mondta a Világgazdaságnak Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője. „Az aszály csak kismértékben hatott” – tette hozzá. A második negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye 17,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet.
Az építőiparban leginkább az uniós források lehívásának felgyorsulásával magyarázható a javulás, főképp az út- és vasútépítéseknél. Az építőipar júliusban közel 2 százalékkal nőtt, augusztusban pedig közel 15 százalékkal emelkedett a szektor teljesítménye.
Az ipari termelés harmadik negyedévben látott emelkedése megjelenhetett a GDP-n belül is. Augusztusban lassabban nőtt az ipar, ám szeptemberben a munkanaphatástól megtisztított éves index 3,1 százalékig emelkedett. „Az ipar tekintetében elsősorban az export, azon belül is az autóexport volt a húzóerő” – mondta a Pozsonyi Pál.
A szolgáltatások tekintetében is kissé optimistábbak lehetünk. „Korábban a szolgáltatások kevéssé tudtak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, most viszont – nem mondható, hogy minden szektorban – kisebb növekedést láthattunk” – nyilatkozta lapunknak Pozsonyi Pál. „Mintha a kilábalás jeleit mutatná a szolgáltató szektor” – tette hozzá.
A szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított adatok alapján 1,6 százalékkal növekedett a GDP éves szinten. A második negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság; ennél nagyobb bővülésre utoljára 2011 elején volt példa. A jelentősebb növekedés következtében a szezonális igazítást végző program nagymértékben felfelé módosította az előző negyedévek adatait. Az első negyedévben a korábban közölt 0,6 százalékról 0,9-re emelte a GDP-t a statisztikai hivatal, a második negyedévi 0,1 százalékot pedig 0,4-re módosította. Mindez arra utal, hogy noha egyes esetekben a trendfordulókat talán korábban jelezheti, a negyedéves adat továbbra is igen bizonytalan.
Elemzők szerint az idei év egészében a növekedés elérheti az 1 százalékos szintet is. A kormány korábban 0,7 százalékos GDP-bővülést várt, ám a kedvező adat miatt már 1 százalék fölé várják a növekedést.
Varga Mihály az adatok közlését követő sajtótájékoztatón a Világgazdaság kérdésére kiemelte: a tartós növekedést a belső fogyasztás is segítheti. Az építőipar növekedésében az állami beruházások játszanak szerepet. Hozzátette, örülne, ha a magánberuházások és a lakásépítések is szerepet játszanának a növekedésben. Szavai szerint célszerű megfontolni, hogy a hitelprogramokat nem lehet-e kiterjeszteni a magánlakások építésének támogatására is. Kérdésünkre, miszerint az MNB hitelprogramjára gondol-e, kijelentette, minden olyan hitelprogramra, ami az elmúlt hónapokban indult. Varga szavai érdekesek annak tükrében, hogy Matolcsy György MNB-elnök a héten azt mondta, hogy megfontolhatják a Növekedési Hitelprogram keretösszegének növelését.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere az MNB Növekedési Hitelprogramjának esetleges kiterjesztése kapcsán azt mondta, adminisztratív módon nem lehet meghatározni, hogy mekkora legyen a kamatszint a hitelpiacokon. „Egyszerűen nem úgy működnek a tőkepiacok, hogy központilag eldöntik, mekkora legyen a kamat. A szocializmusban működött így a bankrendszer – hangsúlyozta Bebesy. – A piaci kockázatokat tükröző kamatozást a verseny élénkítésével célszerű elérni. A kockázatokat nem tükröző kamatszint azt jelenti, hogy eleve veszteséges hiteltermékeket árusítanak, ahol a veszteséget a későbbiekben valakinek meg kell fizetni.”
Lassuló trend az euróövezeti gazdaságokban
A vártnál jobban lassult az euróövezet gazdasága: az Eurostat tegnap közölt adatai szerint a 18 tagú valutaunióban 0,1 százalékos volt a növekedés a harmadik negyedévben szemben a piac 0,2 százalékos várakozásával és azt követően, hogy a második negyedévben 0,3 százalékos volt a bővülés. Éves összehasonlításban 0,4 százalékos volt a visszaesés, ami jobb az előző három hónapban mért 0,6 százalékos csökkenéssel.Kedvező fejlemény, hogy a portugál gazdaság 0,2 százalékkal növekedett, így éves alapon 1 százalékosra csökkent a visszaesés. Spanyolországban csaknem két és fél év után volt növekedés, igaz, mindössze 0,1 százalékos, éves alapon itt 1,6 százalékkal csökkent a GDP. Lassult viszont a német gazdaság növekedése, igaz, a 0,7 százalékos bővülés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az EU egészében is lassult a növekedés: 0,2 százalékra a második negyedévi 0,3-ról. Éves összevetésben 0,1 százalékos bővülést regisztrált az Eurostat.
Az Európai Bizottság múlt héten közölt őszi gazdasági prognózisában 0,4 százalékos visszaesést jósol az év egészére az euróövezetben, és stagnálást a 28 uniós tagország átlagában.
Kedvező fejlemény, hogy a portugál gazdaság 0,2 százalékkal növekedett, így éves alapon 1 százalékosra csökkent a visszaesés. Spanyolországban csaknem két és fél év után volt növekedés, igaz, mindössze 0,1 százalékos, éves alapon itt 1,6 százalékkal csökkent a GDP. Lassult viszont a német gazdaság növekedése, igaz, a 0,7 százalékos bővülés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az EU egészében is lassult a növekedés: 0,2 százalékra a második negyedévi 0,3-ról. Éves összevetésben 0,1 százalékos bővülést regisztrált az Eurostat.
Az Európai Bizottság múlt héten közölt őszi gazdasági prognózisában 0,4 százalékos visszaesést jósol az év egészére az euróövezetben, és stagnálást a 28 uniós tagország átlagában. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.