Romhány adósságkonszolidációja került a legtöbbe

"Nem az adósságot kellett volna rendezni, hanem inkább az önkormányzatok finanszírozását kellett volna megoldani, mivel ezt a konszolidáció után sem látom megoldottnak" – nyilatkozta lapunknak Romhány polgármestere, a független Terman István. Az ötezer fő alatti településeknél Romhány esetében vállalta át a legnagyobb adósságot az állam, mintegy 696,18 millió forintot. A polgármester szerint inkább megfelelő állami normatívát kellett volna adni és az tulajdonképpen már mindegy, hogy ezt feladatfinanszírozás, vagy személyre szóló normatíva alapján teszik-e. Úgy vélte, hogy azért sem tűnik a finanszírozás rendezettnek, mivel akkor nem hagyták volna meg az önhikis lehetőséget.

Terman 2006 óta vezeti a nógrádi települést, amely akkor elmondása alapján 30 százalékos hiánnyal rendelkezett. Egy átvilágítás után az akkori adósságukat 138 millió forintról 48 millióra csökkentették. 2008-ban a település kötvényt bocsátott ki mintegy 400 millió forint értékben, főként fejlesztési célra szánták az összeget. Az első váltásnál még nyertek 11 millió forintot, de utána már brutálisan erősödött a svájci frank. Csak a kamatköltség elérte a mintegy 180-190 millió forintot, de ebből már visszatörlesztettek 90 milliót. Végül a kötvény ügyletből kifolyólag mintegy 260-270 millió forintot írt jóvá nekik az állam adósságkonszolidációkor. A településnek azonban külön vesztesége lett a rendezéskor, hogy kötvényükben volt még 185 millió forint, amit a kormánynak kellett átutalni.

A felhalmozott adósságból 30 millió forint volt a folyószámlahitel, 22 millió a bérhitel, de egy kormányzati rendelet miatt ilyet többet nem vehetnek fel a települések. 2,7 millió forint fejlesztési hitelük is volt egy kastély ügylet révén, amit vissza kellett vásárolniuk, mivel a vevő nem hajtotta végre a szerződésben vállalt kötelezettségeket.

"A 696,18 millió forintos adósság főként annak köszönhető, hogy a 2200 lakosú, túlfejlett település városi szinten van ellátva intézményekkel" – mondta Terman István. Havi szinten ezekre mintegy 20 millió forintot kell költeniük, de csak 3,5-6,7 millió forint közötti támogatást kaptak havonta.

A polgármester elpanaszolta, hogy az önkormányzatok alól a rendszerváltás óta az állam folyamatosan szedte ki a pénzt. A Medgyessy-kormány például a pedagógusbér-emelést csak fél évig finanszírozta, aztán az önkormányzatok nyakába varrta. A mintegy 450 millióra tervezett költségvetésüket 2009-ben a Gyurcsány-kormány mintegy 23 millió forinttal rövidítette meg, 2010-ben a Bajnai-kabinet alatt szintén ekkora összegtől estek el. "Az Orbán-kormány alatt az állam egyes területekre több pénzt adott, máshonnan elvett, de végül is legalább akkora forráselvonás történt, mint a korábbi kabinetek idején" – mondta Terman István.

A korábban 450 milliósra tervezett költségvetést az is csökkentette, hogy a válság alatt már kevesebb pénz folyt be a helyi adókból. Például az iparűzési adó csökkenését jellemzi, hogy két éve még 230 vállalkozás volt Romhányban, jelenleg csak 120 van. A rendszerváltás előtt még 3500 munkahely volt az akkor még 2800 fős településen. A kerámiagyár például nemcsak a helyi adókkal támogatta korábban a települést, hanem kvázi pótfinanszírozással is, mivel Romhánynak építettek egyebek mellett egy sportcsarnokot is.

A jelenlegi gazdasági helyzetet az is mutatja, hogy a település 900-920 lakásából hetvenegynéhányat árulnak, s közel 300 lakásból van kikötve valamilyen, vagy az összes közmű. "A térségben mintegy tulajdonképpen nincsen munkahely, még ha 100 kilométert is utazna valaki ezért" – hangoztatta a polgármester. Terman István szerint, ha esetleg valaki Budapesten találna magának egy 75-80 ezer forintos állást, a buszbérlet 60 ezer forintot vinne el. Egy 35-40 ezres albérlet esetén sem érné meg egy romhányinak a fővárosban munkát vállalnia.

A településre korábban egy svájci cég tervezett gyémántcsiszoló üzemet, de a válság alatt a beruházás elvérzett a kínai konkurencia miatt. Egy bioetanol cégnek érvényes engedélye volt az építkezésre, Terman szerint az állam kihúzta alóla a finanszírozást, mivel csak 4-5 kormány közeli cégnek engedélyezték ilyen üzem létrehozását.

Korábban mintegy 1,3 milliárd forintot nyert el a település az uniós pályázatokon, de ebből még mintegy 960 millió forint értékben nem valósult meg beruházás., ezzel is indokolta Terman István a kötvénykibocsátást. Az idén létrejöhet a csatornafejlesztés (814 millió), az útpályázat (96 millió) és az egészségügyi központ (60 millió) megvalósítása. A beruházásokat azonban a polgármester szerint nehezítheti, hogy januártól csak minisztériumi engedéllyel lehet majd hitelt felvenni az önrészhez, illetve engedély kell az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítéséhez is.