késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Rövid munkaidő, több állás
Foglalkoztatási programjaival Hága arra ösztönzi a vállalatokat, hogy elbocsátások helyett – átmeneti jelleggel – inkább a munkaidőt rövidítsék. Ennek módozatairól a kormány, a szakszervezetek és a cégek példás gyorsasággal egyeztek meg a válság kirobbanását követően: az első program már 2008 novemberében elindult, és tavaly áprilisig tartott. Ebben az időszakban több mint kétezer, legalább 30 százalékos bevételkiesést elszenvedett cég igényelt munkahelymegtartó támogatást.
A kormány nem kevesebbet vállalt, mint hogy hat hónapig a rövidített munkaidő miatt kiesett bért teljes egészében kifizeti a munkavállalóknak. Az állam végül mintegy 200 millió eurót fizetett ki több mint 2,4 millió munkaóráért. Ezzel egy időben egy tanácsadói hálózatot is felállítottak, amely részben a cégek részvételét segítette a programban, részben – ha elkerülhetetlenné váltak az elbocsátások – a leépített dolgozóknak segített új állást találni.
Április végén azután egy újabb program indult el, amelyben már nem volt feltétele a támogatásnak a nagyarányú forgalom-visszaesés. Az egymilliárd eurós kezdeményezés keretében a cégek akár a felére is csökkenthetik alkalmazottaik munkaidejét és fizetését, és az állam a kiesett bér 70 százalékát téríti meg. A program túlságosan is népszerűnek bizonyult: miután számos cég elkezdte az összes alkalmazottjára igénybe venni a támogatást, a költségek kordában tartására Hága kénytelen volt szigorítani a munkaórák számára és a segély időtartamára vonatkozó előírásokon. A 9–15 hónapig futó programban több mint 1500 vállalat vesz részt.
A sikerek ellenére azonban még Hollandiában is sok a kétely a munkahelymegtartó intézkedések hosszú távú hatásait illetően. Azon túl, hogy a költségvetés egyenlege a 2008-as, 0,7 százalékos többletből tavaly a becslések szerint 4,7 százalékos hiányba fordult, Wouter Bos pénzügyminiszter a piaci hatások miatt is aggódik. „Az állami segítség megnehezíti annak piaci eldöntését, hogy mely vállalatok érdemesek a túlélésre, és melyeknek kellene elbukniuk” – idéz a WSJ.
A hollandhoz hasonló programokban részt vevő vállalatok számára az is problémát jelenthet, hogy lerövidített munkaidejű alkalmazottaik egy része később sem kíván visszatérni a teljes munkaidőhöz – figyelmeztet a Financial Times. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek a termelékenységre nézve, ezt a német példa is bizonyítja: ott az egységnyi munkaerőköltség 2009 első negyedében éves alapon 6 százalékkal növekedett.
Albrecht Ritschl, a London School of Economics gazdaságtörténésze szerint ez egyértelműen a Németországban Kurzarbeit néven ismert program válság miatti kiterjesztésének az ára. Németországban ugyanis már évtizedek óta alkalmazzák a rövidített munkaidőt a foglalkoztatási gondok kezelésére, ám az a korábbi, hat hónapos limittel szemben egyes cégeknél most akár két évig is működhet. VG
A válság hazánkban is növelte a részmunkaidősök számát
Magyarországon 224 ezren dolgoztak részmunkaidőben 2009 harmadik negyedében, ez csaknem 38 ezer fős növekedést jelent egy év alatt. A részmunkaidős foglalkoztatottak között a nemzetközi trendnek megfelelően Magyarországon is több a nő. Körükben 7,9, a férfiakéban 4,3 százalék a nem teljes munkaidőben dolgozók aránya; az Eurofound 2006-ra még csak 4, illetve 1,3 százalékot jelzett.A részmunkaidős foglalkoztatottak létszámának növekedése azonban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint az elmúlt egy évben elsősorban a világgazdasági recessziónak tudható be, vagyis nem a munkavállalók és munkáltatók együttes döntése miatt alakult ki. A foglalkoztatási forma elterjedésének egyik legfőbb korlátja a munkavállalói oldalon az alacsony kereseti szint, míg a munkáltatóin az esetenként fajlagosan magasabb költségek, valamint munkaszervezési problémák.
Ezen a problémán és egyben a válság okozta foglalkoztatási gondokon is hivatott segíteni a 4+1 néven ismert program, vagyis a 4 nap munka, 1 nap képzés koncepció. Az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetésének társfinanszírozásából megvalósuló munkahelymegőrző program keretében 20 milliárd forintot a kis- és középvállalkozások, 10 milliárdot pedig a nagyvállalatok pályázhatnak meg.
A részmunkaidős foglalkoztatottak létszámának növekedése azonban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint az elmúlt egy évben elsősorban a világgazdasági recessziónak tudható be, vagyis nem a munkavállalók és munkáltatók együttes döntése miatt alakult ki. A foglalkoztatási forma elterjedésének egyik legfőbb korlátja a munkavállalói oldalon az alacsony kereseti szint, míg a munkáltatóin az esetenként fajlagosan magasabb költségek, valamint munkaszervezési problémák.
Ezen a problémán és egyben a válság okozta foglalkoztatási gondokon is hivatott segíteni a 4+1 néven ismert program, vagyis a 4 nap munka, 1 nap képzés koncepció. Az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetésének társfinanszírozásából megvalósuló munkahelymegőrző program keretében 20 milliárd forintot a kis- és középvállalkozások, 10 milliárdot pedig a nagyvállalatok pályázhatnak meg.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.