Rugalmasabb munkapiac

A munkaadók szerint életszerűbb lesz az új munkaügyi szabályozás, amelyről tegnap döntött a parlament. A szakszervezetek ellenben úgy gondolják, kiszolgáltatottabbak lesznek a munkavállalók.

Nem lehet elbocsátani azt, aki megnövelt munkaidőben dolgozik, miután az Országgyűlés hétfő este, lapzártánk után elfogadta a munkaügyi tövényekről szóló módosító csomagot. Ez a változtatás azonban csak azokra vonatkozik, akiknek a rendes munkaidejét átmenetileg csökkentették s később megnövelték. Ami biztos: rugalmasabb lesz a munka világa.

A tervezet eredeti szövege úgy rendelkezik, hogy a munkaidő meghosszabbításakor egy esetben nem kell túlóradíjat fizetni: ha korábban rövidebb ideig tartó munkáért járt teljes fizetés. A 40 órás munkahét hosszát le lehet szállítani 36 órásra. Amikor ez az időszak letelik, két hónapot kell kivárni, és ezután lehet megemelni a munkaidőt, legfeljebb 44 órára, s maximum egy éven keresztül. Aki így heti 40 óránál többet dolgozik, azt ez idő alatt nem lehet elbocsátani működési okra hivatkozva.

Ha a várakozásoknak megfelelően rábólintanak a javaslatra, akkor az eddiginél jóval rugalmasabb lehet a munkaerőpiac, és nagyobb megegyezéses szabadságot kaphatnak a felek. A törvénycsomag másik, sok vitát kavaró pontja nem változik az utolsó módosító indítványokkal sem: kollektív szerződéssel hat hónapig is tarthat a próbaidő, egy és három hónap közti próbaidőt pedig a munkaadó és a munkavállaló közös döntésével lehet megállapítani.

Logikus, hogy a megnövekedett munkaerőigény idején nem kíván működéssel összefüggő okokból elbocsátani egy munkáltató, a megnövekedett munkaidő alatti elbocsátási tilalom tehát életszerű, és nem tántorítja el a vállalkozókat a lehetőség igénybevételétől – nyilatkozott lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hangsúlyozta: a rugalmas munkaidő-szabályozás, ahogy a törvény egésze is, nagy előrelépés, és még a munkavállalók számára is tartalmaz kedvező elemeket.

Az olyan intézkedések, mint a megemelt óraszámban dolgozók elbocsátásának tilalma, kedvezők a munkavállalókra nézve, de az egész törvényjavaslat felfogása kedvezőtlen számukra, hiszen kiszolgáltatottá teszi őket – mondta el Varga László. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint a fő gond az, hogy semmilyen egyeztetés nem előzte meg a jogszabály benyújtását. Hozzátette: azt megvitatni, hogy egy ilyen jogszabálycsomag hogyan érinti a dolgozókat, nem a sajtóban kellene, hanem a tárgyalóasztalnál.

Orbán: Segély helyett munkát

A szociális rendszer átalakításáról és a munkaügyi tervekről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt a parlamentben. A szociális konzultáció kérdőíveire hivatkozva elmondta: az állam feladata segély helyett munkalehetőséget adni, és az oktatási rendszert a munkakereslethez igazítani. Bevezethetik a védett kor intézményét, a segélyek egy részét pedig nem pénzben oszthatják ki.

A jövőben biztosan megnő a testület munkaterhe, mert várhatóan sokan fordulnak az AB-hoz az új jogorvoslati fórum keretében. Azoknak az állampolgároknak, akik kimerítették a rendes és rendkívüli jogorvoslatot a bírósági eljárás során, lehetőségük lesz a testülethez fordulni, ha alkotmánysértőnek látják az adott bíróság ítéletét. Paczolya Péter szerint az AB hatásköreinek a csökkenése és növekedése között egyfajta egyensúly alakult ki, hozzátette azonban, hogy a gazdasági hatáskörcsökkentést „külön polcra” teszi.

Lapzártánk után pont kerülhetett a büntetőeljárási szabályok szigorítása miatt dúló vita végére is. Van esély arra, hogy egy utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslat értelmében a kiemelt ügyek gyanúsítottjai mégis az eredetileg tervezett 48 óráig nem találkozhatnak ügyvédjükkel a múlt héten elfogadott 24 óra helyett.

A hivatali visszaélés és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények mellett a kiemelt körbe tartoznak majd az el nem évülő bűncselekmények, a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabbnak minősülő esetei, valamint a terrorcselekmények és a bűnszervezetben való részvétel is. Megpecsételődhetett az Országos Érdekegyeztető Tanács sorsa is, helyébe a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács lépett. A testületben képviselt öt társadalmi érdekcsoportnak oldalanként lesz egy-egy szavazata. Lesz egyeztetés az új törvény előtt A munka törvénykönyve módosításáról, a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjról, illetve az országos érdekegyeztetési rendszer átalakításáról egyeztetett öt szakszervezet és a kormány delegációja tegnap a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM).

A kormánydelegáció nem zárkózott el attól, hogy az ősszel esedékes új munka törvénykönyvének megalkotása előtt egyeztessenek a szakszervezetek képviselőivel, véleményazonosság alakult ki abban, hogy az új jogszabály elfogadása előtt érdemi egyeztetésre van szükség a munkavállalói érdekképviseletekkel – mondta el a Világgazdaságnak Gaskó István. A Liga Szakszervezetek elnöke hozzátette: „A mai delegációnak nem volt felhatalmazása megállapodásra, jelenleg a kormány álláspontjára várunk. Mindenképpen biztató azonban az, hogy van remény az egyeztetésre.”

Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára a találkozót követően hangsúlyozta: világosan látni kell, hogy az ország nehéz helyzetben van, egyszerre kell az államadósságot csökkenteni és a foglalkoztatás bővülését hozó gazdasági növekedést beindítani.

A kormány célja ennek érdekében – a többi között – a foglalkoztatás rugalmassá tétele, amely munkahelyeket őrizhet meg, illetve újakat teremthet. Az államtitkár megerősítette, hogy az új törvény kihirdetése előtt érdemi tárgyalásokat folytatnak majd az érintettekkel.-->