Simor ismét a kormányt kritizálta

Magyarország nagy mértékben rászorul a külföldi befektetőkre, ez tette az országot különösen sérülékennyé 2008-ban – mondta Simor előadásában. A költségvetési hiány volt a fő mozgatórugója az adósságnövekedésnek, ez kényszerítette a magánszektort arra, hogy devizában adósodjon el. A régiós versenytársaktól elsősorban a munkaerőpiaci aktivitásában maradtunk el, ami a bőkezű elosztórendszerekre vezethető vissza, emellett a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika is rátett egy lapáttal, visszafogta a beruházásokat – fűzte hozzá.

Ha a jövőbeni költségvetési többletek nem nyújtanak fedezetet az adósságcsökkentésre, akkor elveszíti hitelességét a fiskális politika. A külső finanszírozás a sebezhető országok számára beszűkült és megdrágult. Ehhez a külső feltételrendszerhez alkalmazkodva a korábbi finanszírozási igényünk finanszírozási többletté alakult. Ebben a reálgazdasági többlet mellett a jelentős EU-s források is szerepet játszottak. Emellett a devizahitelek eltűntek a bankok kínálatából, ennek ellenére érdemben nem csökkent a hitelállományon belüli devizaarány, ez még hosszú ideig velünk maradhat – fogalmazott Simor.

Az MNB nem volt képes megfelelő mértékben csökkenteni a kamatokat, mert a pénzügyi stabilitási kockázatok ezt nem engedték meg. Egy jelentősen gyengébb árfolyam ugyanis a devizaadósok visszafizetési képességére drasztikus hatással lett volna. A válságkezelés is az infláció emelésének irányába mutatott az adóemelések miatt. Hosszú idő még, amíg az államadósság versenyképes szintre csökken, az évtized végére közelíthetjük csak meg a 30 százalékos külső nettó adósságszintet. Az államadósság szintje lassú csökkenésnek indul, de nem vették még figyelembe a nyugdíjrendszer átalakításának hatását. Ha a teljes mnyp-vagyon államadósság-csökkentésre fordítaná az állam, az 80-ról, 70 százalékra vinné, ez 6 százalékos kamatszint mellett 150 milliárd forintos kamatkiadás-csökkentést okozna. Az állampapír-hozamok azonban annyival emelkedtek, hogy 300-400 milliárd forintos többletet okoznak április óta, amikor a jegybank abbahagyta a kamatcsökkentést – mutatott rá a jegybankelnök.

Sebezhetőségünk ebben az évtizedben mindenképpen kitart, ezért nagyon fegyelmezett, elkötelezett gazdaságpolitikára van szükség, hogy a következő évtizedbe versenyképesebben lépjünk. Az adósságot a legjobb kinőni, de ez nem lehetséges fiskális keresletösztönzéssel. A kínálatot, vagyis a potenciális növekedést kellene növelni. A beruházásokra az szja-csökkenés miatt mérséklődő munkaerőköltség pozitív hatása van, ám a globális kockázatkerülés, a válságadók és a jogbizonytalanság fékezik. Az aktivitásra az szja-csökkentés ugyancsak pozitív a magasabb kereseti régiókban, a rokkantnyugdíjazás és a korhatár emelése is növeli, a nők korai nyugdíjba vonulásának lehetősége viszont csökkenti.

Mindez a jegybanki számítások szerint összességében nem emeli meg a potenciális növekedést. Annak ellenére, hogy több tényező inflációcsökkenést okozott, a várakozások még nem csökkentek az árstabilitás szintjére. Egyrészt költségsokkok, másrészt a kormányzati lépések miatt nem tud lemenni az infláció. A foglalkoztatás növekedése ellenére nem növekszik a bérinfláció kockázata sem, ami a növekvő aktivitással magyarázható, ez utóbbira a jóléti háló ritkítása az egyik magyarázata.

Sokan nem értették, miért emelt novemberben kamatot a jegybank. Az egyik a nyers élelmiszerek árának drasztikus emelkedésének begyűrűzése, illetve az ágazati különadók várható áthárítása. Emellett magasak az inflációs várakozások is, emiatt kerülhet sor még további kamatemelésre a következő hónapokban bejövő adatok függvényében. Az első évben durván 0,3, a másodikban 0,2 százalékot tesz rá az inflációra. Ha a teljes adót áthárítanák, az 1 százalékos áremelést jelentene, mindenütt eltérő mértékben számítanak az áthárításra, a kereskedelemben erőteljesebben, az energia- és telekom szektorokban kisebb mértékben – ismertette Simor a jegybanki stáb számításait.

A Költségvetési Tanács leendő tagjaként Simor arra készül, hogy a jegybanki stáb segítségével fogják vizsgálni a büdzsét, de jobban szeretné, ha a törvény pontosan leírná a tanács feladatait. A jegybanki stáb létszámát azonban valószínűleg meg kell majd növelni ehhez, mivel az MNB nem olyan szemszögből vizsgálta eddig a költségvetést, mint az eddig működő tanács titkársága.