Simor: ki kellene lépnünk az EU-ból az inflációs cél emeléséhez

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint ahhoz, hogy emeljük az inflációs célt, ki kellene lépni az Európai Unióból.  Mint ismeretes, a kormány a 3 százalékról 3,5 százalékra emelné az inflációs célt.

Simor András értelmetlennek tartaná az inflációs cél emelését – mondta a Magyar Narancsnak adott interjújában.

A jegybank elnöke kiemelte: nincs indoka a monetáris lazításnak, amikor az infláció a teljes előrejelzési időszakban a 3 százalékos cél fölött van. A monetáris lazítás ebben a helyzetben nemcsak gazdaságilag lenne káros, de azt is jelentené, hogy az MNB föladja azt a célt.

Simor szerint a jelenlegi helyzetben egy monetáris lazítást a hazai és a külföldi befektetők úgy értékelnének, hogy nincsen horgony a gazdaságban, gyengülne az árfolyam, és emelkednének a kockázati felárak és így a hosszú távú kamatok. Ennek a gazdaságra gyakorolt szétziláló hatása sokkal nagyobb lenne, mint az az esetleges kamatelőny, amit meg lehetne nyerni - fejtette ki. Valakinek le kell horgonyoznia az inflációs várakozásokat, márpedig az MNB-n kívül erre nincs más szereplő - hangsúlyozta.

Az EKB a magyar kormány ellen - Trichet védi az MNB-t

Arra a kérdésre, hogy márciusban esetleg olyan emberekkel bővítik a monetáris tanácsot, akik, "rendkívüli megértést tanúsítanak a kormánypolitika iránt" azt válaszolta: természetesen lehet majd köztük sok mindenben vita, de a lényeget illetően nem. A monetáris tanács tagjai a kinevezésük után esküt tesznek az Alkotmányra és a Magyar Köztársaság törvényeire. A jegybanktörvény pedig explicit módon kimondja, hogy mi a monetáris tanács dolga - fejtette ki. "Én nem feltételezhetem azt, hogy az új tanácstagok az eskütétel után kimennek a Parlament ajtaján, és homlokegyenest az esküjük ellenkezőjét fogják tenni" - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a befektetők értékítélete forintban mérhető, és közvetlen kihatása van minden magyar állampolgár életére. Ha az államadósság jelenleg átlagosan 5 százalékos kamata kettő százalékkal emelkedik, az hosszabb távon évente 400 milliárd forinttal növeli a kamatkiadásokat. Márpedig az elmúlt fél évben durván két százalékkal ment fel mind a hosszú távú állampapírok, mind a devizaadósság kamata.

Ha ez tartósan így maradna, amíg a kötvények fokozatosan átárazódnak, akkor ennek ellensúlyozása a költségvetésben olyan nagyságú lenne, mintha minden magyar családtól évente 130 ezer forintot elvennénk, vagy több mint 15 százalékkal csökkentenénk az öregségi nyugdíjakat – mondta Simor András. Drámaian fontos tehát, hogy a belföldi és a külföldi befektetők mit gondolnak a magyar gazdaságpolitikáról, amit pedig nagy mértékben befolyásol a hitelminősítők véleménye – fejezte be a jegybank elnöke.