Simor levele Matolcsynak: indokolatlan a változtatás

"Hivatkozással az Ön által megküldött, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény („MNB törvény”) módosítására irányuló törvényjavaslatra, az MNB törvény 36.§. alapján a Magyar Nemzeti Bank nevében a következő észrevételeket tesszük.

A törvényjavaslat szerint a monetáris tanácsnak az MNB elnöke, alelnökei melletti további négy tagját – a jelenleg hatályos rendelkezésektől eltérően – nem az MNB elnöke, vagy a miniszterelnök javasolja, hanem az Országgyűlés illetékes bizottsága és nem a köztársasági elnök nevezi ki, hanem az Országgyűlés választja meg. A törvényjavaslat indoklása a módosítás céljaként a közfeladat hatékonyabb ellátását jelöli meg.

A Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint a jegybanki alapvető feladatok, ezen belül pedig a monetáris politika vonatkozásában legfőbb döntéshozó szerve tagjainak megválasztására vonatkozó jelenlegi szabályok minden szempontból megfelelőek és eleget tesznek a közfeladat hatékony ellátására vonatkozó követelményeknek. Véleményünk szerint tehát indokolatlan az Önök által most javasolt változtatás.

Mivel a monetáris politika hitelességét leghatékonyabban egy stabil intézményi környezetben és jogi keretek között tevékenykedő jegybank tudja megvalósítani, így megítélésünk szerint nem szolgálja a monetáris politika hitelességét az, hogy az MNB törvény javasolt módosítása a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit megváltoztatja.

Az MNB törvényben foglalt szabályozás 1997 óta folyamatosan biztosította és jelenleg is biztosítja azt, hogy az MNB elnökének javaslattételi jog hiányában is legalább véleménynyilvánítási joga van a monetáris tanács tagjainak jelölése vonatkozásában. A Magyar Nemzeti Bank fontosnak tartja, hogy a jegybanki alapvető feladatok, ezen belül pedig a monetáris politika tekintetében legfőbb döntéshozók személyére vonatkozóan az MNB elnökének továbbra is javaslattételi joga legyen. Ennek megfelelően, amennyiben a Kormány ragaszkodik a törvény módosításához, javasoljuk, hogy a törvénymódosítás térjen vissza a 2001. július 5-én kihirdetett MNB törvény szövegéhez, amely szerint a monetáris tanács további tagjai kinevezésére, illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet – egyetértése esetén – a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. Természetesen támogathatónak tartjuk azt a megoldást is, hogy a tagokat nem a Köztársasági elnök nevezi ki, hanem az MNB elnök és a Miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja meg."

Korábban a jegybank elnöke azt kifogásolta egy szintén Matolcsynak küldött levelében, hogy a tárca nem tett eleget a jegybanktörvény rendelkezéseinek, és nem küldte előzetes véleményezésre a jövő évi költségvetés tervezetét.

Többet keres Járai, mint a monetáris tanács tagjai

Ma egyébként még egy levél került fel az MNB honlapjára. Ebben Simor András Nyikos Lászlónak, a parlament költségvetési bizottsága elnökének azt rótta fel, hogy a jegybanktörvény módosításáról ki kell kérni a jegybank és az Európai Központi Bank véleményét, ám az előbbi nem történt meg, míg az utóbbi esetében az Országgyűlést terheli a véleményeztetés kötelessége.

Harmadsorban pedig azt kifogásolja az MNB elnöke, hogy "a Monetáris Tanács tagja, aki munkaviszony alapján, az MNB alapvető feladatai tekintetében döntéshozó tagként jár el a legfőbb döntéshozatali joggal eljáró testületben, alacsonyabb díjazásban részesül e tevékenységéért, mint az MNB tulajdonosi ellenőrzését végző felügyelő bizottsági tag, aki nem áll munkaviszonyban az MNB-vel és akinek az ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az MNB alapvető feladataira.

Az MNB törvény Önök által javasolt módosítása eredményeképpen előálló, a monetáris tanács tagjai és a felügyelő bizottság tagjai közötti juttatásbeli különbség nem áll arányban sem a munka mennyiségével, sem a viselt tisztséggel kapcsolatos felelősséggel."