Simor utolsó ülésén is kamatot vágott az MNB

Újabb 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa Simor András elnök utolsó ülésén, miután tavaly a negyedik negyedévben mélyült a recesszió, és az inflációs nyomás is mérséklődött. A gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal zuhant 2012 utolsó három hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Az MNB tavaly augusztusban azért kezdett kamatvágási ciklusba, hogy segítse a kilábalást, így a gyenge adat újabb okot adott a kamatszint további csökkentésére.

Közben az inflációs aggodalmak is csökkentek, vagyis a fogyasztói árak emelkedése egyre közelebb kerül az MNB 3 százalékos céljához. Januárban 3,7 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal, ami jelentős javulás a tavaly decemberi 5 százalékos szinthez képest. Ez az adat is alátámasztotta, hogy folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.

Magyarország kockázati megítélése és a forint árfolyama ugyanakkor nem javult az elmúlt hetekben. Az 5 éves CDS-felár éppen ma emelkedett 310 bázispont fölé, amire tavaly október óta nem volt példa. A csődkockázati mutató emelkedése tehát nem éppen Magyarország megítélésének javulását jelzi. A CDS-felár növekedésében fontos szerepe van az olaszországi eredményeknek, ami komoly zuhanást eredményezett a tőzsdéken és kockázatkerülési hullámot indított el.

A forint árfolyama közben tartósan a 290-es szint felett áll az euróval szemben, és a hazai eszközöket nyomasztják a jegybanki elnökcserével kapcsolatos aggodalmak is. A Világgazdaság korábbi értesülése szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kerül az MNB élére, és piaci szereplők szerint van esély arra, hogy olyan unortodox intézkedéseket hoz az új elnök, ami a forint esésével járhat.

Az aggodalmakat hűtötte, hogy a monetáris tanács a januári kamatvágást követően közölte, hogy „a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget”.

Szakértők szerint a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat a következő hónapokban, és akár 4,5 százalékig is vághatja a kamatot a monetáris tanács. Az európai adósságválság esetleges felerősödése, vagy a Federal Reserve kötvényvásárlási programjának csökkentése ugyanakkor szűkíthetik az MNB mozgásterét, mint ahogyan egyes unortodox monetáris politikai eszközök hazai bevetése is.

„A piaci árazások, a határidős kamatlábak további mintegy 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig” – írja Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint már a jövő hónapban 5 százalékra csökkenhet az alapkamat.

Ha az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, illetve a személytől függetlenül nem kerül sor váratlan eszközök bevetésére, akkor a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is – vélekedett.

„Egy év múlva parlamenti választások lesznek, így a kormány számára is egy stimulatívabb monetáris politika lenne a megfelelő” – véli Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a leköszönő jegybankelnökre gyakorolt politikai nyomás jó figyelmeztetés a következő jegybanki vezetésnek, hogy a kormányzati gazdaságpolitika szempontjait elsők között kell figyelembe venniük döntéseik során, máskülönben elkerülhetetlenül nyílt konfliktusba kerülnek az államhatalommal.