Sínen a magyar fejlesztések

A terveknek megfelelően halad valamennyi Magyarország által kezelt, az uniós közlekedésfejlesztési tervek szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházás. Ezt állapította meg az Európai Bizottság, amely a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó TEN-T program keretei között uniós társfinanszírozásban részesülő 92 projekt félidős értékelését végezte el. Az 1992-ben útjára indított TEN-T programmal az EU-nak egy egységes, multimodális közlekedési hálózat kialakítása a célja, kiépítve a hiányzó kapcsokat és kiszélesítve a szűk keresztmetszeteket a szárazföldi, a folyóvízi, a tengeri és a légi közlekedés területén egyaránt.

A most felülvizsgált 92 projekt többsége annak a 30 nagyszabású fejlesztésnek a részét képezi, amelyek a TEN-T program prioritásait jelentik. Ezek közül Magyarország közvetlenül négyben érdekelt: a Lyontól Trieszten, Ljubljanán és Budapesten át az ukrán határig húzódó, valamint a Drezdát Prágán, Bécsen, Budapesten és Szófián át Athénnel összekötő vasúti folyosó kiépülésében, az Athén–Szófia–Budapest autópálya elkészültében, illetve a Duna hajózhatóságát javítani hivatott fejlesztésekben.

A félidős felülvizsgálatnak a magyar projektekkel kapcsolatos döntései azt jelentik, hogy a már korábban jóváhagyott támogatásokat megfelelően költik el – értékelt a Világgazdaságnak Balázs Péter, a TEN-T program egyik koordinátora. Hazánk első uniós biztosa azonban úgy látja, hogy a program Magyarország számára még óriási, kihasználatlan lehetőségeket rejt. Erre épülhetne rá ugyanis egy magyar fejlesztési stratégia, amelyhez az EU társfinanszírozását lehetne igénybe venni: a tervezéshez 50, a kivitelezésben pedig 25 százalék erejéig. Balázs Péter szerint elsősorban a vasútfejlesztésre kellene többet költeni, és példaként a nagy sebességű vasutak, az új pályaudvarok, valamint a Ferihegyi repülőtérnek a nemzetközi hálózatra kapcsolásának a lehetőségét említette meg. A szakember azonban úgy látja, hogy mind ez idáig nem sok minden történt ezen a területen, mert egyik kormány sem ébredt rá a nagy nemzetközi vasúti fejlesztésekbe való bekapcsolódás fontosságára.

Balázs Péter azt is elmondta, hogy november 12-én Budapesten tart egyeztetést a Duna-térség fejlesztéseiért felelős négy koordinátor, köztük a Magyarország közvetlen érintettsége okán említett vasúti és hajózási projektekéi. Negyedikként éppen Balázs Péter csatlakozik hozzájuk a találkozó szervezőjeként; ő a Párizs–Strasbourg–Stuttgart– Bécs–Pozsony vasútvonalért felel. A helyszínek „bejárása” mellett áttekintik az Európai Bizottságban jelenleg készülő Duna-stratégiát, amelyhez esetleg saját javaslatokat is fognak tenni.

Siim Kallas közlekedésért felelős biztos örömmel nyugtázta, hogy a 92 projekt közül 48 a nehéz gazdasági körülmények ellenére is az eredeti tervek szerint, 2013 végére befejeződhet. További 29 beruházást a bizottság „strukturális és finanszírozási értelemben hitelesnek” minősített, ezeket némi csúszással 2015-ig be lehet fejezni. Tíz projekt feltételes hosszabbítást kapott 2015-ig, ezek esetében azonban az uniós finanszírozást csökkentették. Brüsszel mindössze öt beruházásnál talált olyan hiányosságokat, amelyek az uniós támogatás teljes megvonását vonták maguk után; ezek közül egy cseh projekt esetében közvetetten Magyarország is érintett.

A bizottság által felülvizsgált 92 projekt összesen 32,647 milliárd eurós beruházást jelent, ebből az uniós hozzájárulás 5,3 milliárd eurót tesz ki. Ezek a projektek a 2007 és 2013 közötti teljes TEN-T-büdzsé (mintegy 8 milliárd euró) kétharmadát teszik ki. Az 5,3 milliárd eurós uniós hozzájárulásból Brüsszel a mostani döntésével 311 millió eurót vont vissza; ezt az öszszeget a jelenlegi TEN-T program keretei között meghirdetendő új ajánlattételi felhívások révén osztják újra.