Sok nyitott kérdés maradt

A tízéves gazdasági stratégia, az EU2020 elfogadása, költségvetési konszolidáció, a bankok pénzügyi helyzetének átláthatóvá tétele, a banki különadó bevezetése, a pénz-piaci tranzakciók megadóztatása és a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése. Az Európai Tanács közleménye szerint ezek voltak a múlt heti egynapos EU-csúcs legfontosabb döntései.

Az EU ezúttal is elkötelezte magát az euró megmentése, a hosszú távú gazdasági és pénzügyi stabilitás megteremtése mellett – hangsúlyozta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Az állam- és kormányfők arról is döntöttek, hogy az EU közös álláspontot képvisel a héten Torontóban sorra kerülő G20-as találkozón a banki különadó és a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó bevezetésével kapcsolatban. Azt is elhatározták, hogy legkésőbb július második felében közzé kell tenni azokat a bankfelügyeleti vizsgálatokat – úgynevezett stresszteszteket –, amelyek a rendszerszintű kockázat szempontjából fontos európai bankcsoportok (mintegy 25-30 pénzintézet) „rossz hiteleknek” való kitettségét hivatottak felmérni.

A transzparencia a leghatékonyabb eszköz a piacok megnyugtatására és a befektetői bizalom visszanyerésére – kommentálta a döntést José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök a leköszönő EU-elnökség nevében. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt az EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón, hogy a teszteredmények alapján lehet majd mérlegelni azt, hogy egyes bankoknál szükség van-e állami beavatkozásra.

A banki stressztesztek eredményeinek nyilvánosságra hozatalát tartja a csúcs legfontosabb döntésének Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa. Lapunknak nyilatkozva ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a kockázatokra is, hogy mennyire tartja majd hitelesnek a teszteket a piac, és az egyes kormányok hajlandók-e az esetlegesen szükségesnek mutatkozó lépések (például feltőkésítés) megtételére. Igaz, Barroso rendre azt nyilatkozza, hogy nincs probléma a bankokkal, de ezt már senki sem hiszi el neki. Darvas Zsolt szerint a mostani EU-döntés szépséghibája, hogy azt nem az Európai Bizottság kezdeményezte. Spanyolország jelentette be, hogy közzéteszi saját stressztesztjeinek eredményeit. Madrid ezzel érte el, hogy végül a csúcs többi résztvevője is hasonlóan foglalt állást, és az EU-csúcs határozataként bejelentették a döntést.

A Bruegel Intézet szakértője a többi napirendi pontnál nem lát érdemi előrelépést. Változatlanul a válság a fő gond, és ezzel alig foglalkozott a csúcs. Az európai országok számára Darvas Zsolt szerint a közös eurókötvény jelenthet megoldást, mert hasznos eszköz lenne a költségvetési fegyelem kikényszerítésére, és egyben demonstrálná, hogy Európa nem a dezintegráció felé tart. A válságnak ugyanis még nincs vége, és amíg az EU nem demonstrálja meggyőzően, hogy képes megbirkózni a nehézségekkel, addig a befektetők máshová, például Ázsiába mennek. Az eurókötvény-konstrukció az egyes tagállamok GDP-jének 60 százalékáig engedné meg az államadósság közös finanszírozását. A fölött, ha további kötvényt akar kibocsátani, az adott tagállamnak ország-világ előtt hiteles fiskális politikával kellene bizonyítani, hogy viszsza tudja fizetni a kölcsönt. KoM

Biztos, hogy az állam- és kormányfők árgus szemekkel figyelték minden lépését, mert szerettek volna meggyőződni arról, hogy óvakodik a felelőtlen kijelentésektől, és az unió egységét szolgálja majd a 2011 januárjától EU-elnök Magyarország.

Biztos, hogy az állam- és kormányfők árgus szemekkel figyelték minden lépését, mert szerettek volna meggyőződni arról, hogy óvakodik a felelőtlen kijelentésektől, és az unió egységét szolgálja majd a 2011 januárjától EU-elnök Magyarország.-->