Sorsforduló előtt Európa
Az euróövezet jövőjét meghatározó döntéseket készíthet elő mai párizsi csúcstalálkozóján a zóna két nagy hatalmú ura, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök. Egybehangzó, bár hivatalosan meg nem erősített francia lapértesülések szerint ezen belül elsősorban az eurókötvények bevezetésének kérdése kerülhet terítékre – egy olyan terv, amely alapvetően megváltoztatná a zóna eddigi jellegét.
Az egyelőre sok vitás pontot tartalmazó eurókötvény-rendszer lényege, hogy a jövőben a 17 tagállam közösen bocsátana ki állampapírokat, magyarul az eurózóna egységes egészként, nem pedig tagállamonként venne fel pénzt a tőkepiacokon. Ezáltal egy gigantikus, több ezer milliárd eurós likvid államkötvénypiac jönne létre, amely alternatívát kínálhatna az amerikai piaccal szemben.
Az új szisztémával a jelenleg súlyosan eladósodott tagállamok járnának jól, több ok miatt is. Egyrészt a jövőben gyakorlatilag elhárulna a csődveszélyük, hiszen az egész eurózóna egységesen felelne a felvett adósságért. Másrészt a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnának pénzhez, hiszen az új, az egész eurózónára vonatkozó egységes kamatszint valószínűleg jóval alacsonyabb lenne jelenlegi saját kamatszintjeiknél.
A vesztesek közé – legalábbis rövid távon – Németország, Franciaország, valamint a többi kiváló adóskockázati osztályzatú tagállam tartozna, mivel az ő mostani kamatszintjeiknél az új, egységes szint már magasabb lenne, másrészt már nemcsak a saját tartozásukért, hanem az egész zóna adósságáért felelniük kellene. Hogy pontosan mekkora lenne a mínusz, arról egyelőre csak találgatások láttak napvilágot – a Spiegel szerint a többletköltségek Németország esetében elérhetik az évi több tízmilliárd eurót. Bár a német kormány eddig hivatalosan ellenezte az eurókötvények ötletét, a legutóbbi nyilatkozatok szerint már puhul ez az álláspont. Cserébe azonban nagy árat – a gazdaságpolitikai függetlenség feladása – kérnek, mint ahogy arra Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter utalt tegnap a hetilapnak adott interjúban. Elemzők szerint ennek keretében az egyes eurózóna-tagállamok költségvetése a jelenleginél sokkal nagyobb közösségi kontroll alá kerülne, és akár egy európai pénzügyminisztérium felállítása is elképzelhető. Minderre azért lenne szükség, hogy a jövőben egyetlen tagállam se adósodhasson el a kiegyensúlyozottan gazdálkodók kárára.
Az eurókötvények bevezetése mellett van többek között Jean-Claude Juncker, a Eurogroup elnöke és Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa, Soros György amerikai üzletember, valamint a német magánszféra néhány prominens képviselője, s korábban pártfogolta a tervet Nicolas Sarkozy is. Egyes elemzők szerint az eurókötvény-rendszer az eurózóna fennmaradásának egyetlen valódi alternatívája, ráadásul hosszabb távon a kisebbik rossz – az övezet széthullása ugyanis a tovagyűrűző hatások miatt gazdaságilag még nagyobb kárt okozna a gazdag államoknak, politikailag pedig valószínűleg fényévekkel vetné vissza egész EU-projektet.
Beszólt a befektetőknek az EU-biztos
Nyilvánosan kritizálta a befektetőket Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa az elmúlt hetek pénzügyi piacainak libikókaszerű mozgása miatt. „Az eurózóna gazdasági mutatói megbízhatók, és nem indokolnak ekkora turbulenciákat. A pénzpiacok azonban mindent egyszerre akarnak, és hajlamosak a csordaszellem alapján viselkedni, tömegpánikba esni” – érvelt a biztos a Bildnek adott interjúban. Egyúttal helyeselte, hogy az Európai Központi Bank a múlt héten beavatkozott az olasz és a spanyol államkötvénypiacon a kamatok csökkentése érdekében, mivel ezekre „szükség volt a stabilitás érdekében”. Hozzátette azonban, hogy az érintett államoknak cserébe rigorózus spórolást kell végrehajtaniuk. Rehn nem számít arra, hogy akár az olaszoknak, akár a spanyoloknak, akár a franciáknak az euróövezeti mentőalap segítségét kell kérniük. Egyúttal felszólította az euróövezeti tagállamokat: legkésőbb szeptemberben fogadtassák el parlamentjeikkel a júliusi csúcs döntéseit, hogy azok minél hamarabb érvénybe léphessenek. Kiemelte azt is, hogy a válság megoldásában központi szerep hárul Németországra – a múlt héten hasonlóan vélekedett Soros György tőzsdeguru is.
Mintegy 22 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az elmúlt héten az Európai Központi Bank (EKB) – adta hírül az intézmény tegnap. Ez új rekord, hiszen eddig 16,5 milliárd euró volt az egy hét alatt e célra fordított maximális összeg. Bár konkrét országokat nem közölt a jegybank, a beavatkozás főleg az olasz és a spanyol kötvénypiacot érinthette. Az EKB a múlt hétig 74 milliárd eurót tartott euróövezeti papírokban – ez az összeg most 96 milliárdra nőtt.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.