Súlyosbodó adósságválság

Az európai adósságválság tovaterjedésével kapcsolatos félelmek uralták világszerte a tegnapi napot a piacokon és a politikában. Az alaphangot hétfőn Lawrence Summers fehér házi gazdasági tanácsadó adta meg nyilatkozatával: az európai problémák globális szinten is lelassíthatják a gazdasági fellendülést. Tegnap hasonló értelemben beszélt Szengoku Josito japán nemzeti stratégiai miniszter is, aki szerint „nagyon nagy” a kockázata annak, hogy országa és a világ egészének a gazdasága megsínyli majd az európai válságot. Kan Naoto japán pénzügyminiszter „nagyon mélyen gyökerezőnek” nevezte az eurózóna problémáit, mivel tagjainak közös valutája van ugyan, de a fiskális politikáját mindenki maga kezeli.

Azt pedig a válságkezeléssel kapcsolatos uniós nézeteltérések jeleként értelmezték a befektetők, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke naivnak nevezte az EU alapszerződésének a módosítására tett német javaslatot. Berlin a módosítással a költségvetési szabályok szigorítását szeretné elérni, ám Barroso szerint egy ilyen kezdeményezés más országokat arra ösztönözne, hogy egyéb területeken is változtatásokat próbáljanak elérni.

A válság nem csak földrajzi értelemben terjed, mélységében is: az állami szférától a magánszektor irányába. Elemzők így értelmezik, hogy a spanyol központi bank kénytelen volt irányítása alá vonni egy kis takarékbankot, miután meghiúsult annak tervezett fúziója egy másik pénzintézettel. Félő, hogy még az év első felében több hasonló akcióra is szükség lesz. A központi bank továbbra is fúzióra ösztönzi ezeket az intézeteket; a 45 „caja” a spanyolországi ingatlanboom idején ötszörösére növelte kihelyezett hiteleinek állományát, és mára sokuk csőd közeli állapotba került. Tegnap négy takarékbank jelentette be egyesülési szándékát. Összesített mérlegfőösszegük 135 milliárd euró.

Olaszországban is szigorú megszorításokat jelentettek be, pedig Silvio Berlusconi kormánya hónapokig országa immunitását hangsúlyozta a görög krízissel kapcsolatban. „A tündérmesének vége” – értékelt a La Repubblica. Giulio Tremonti gazdasági miniszter az intézkedések részletezését csak a lapzártánk után véget ért kormányülést követő tájékoztatójára ígérte, ám az előzetes értesülésekből már nagyjából ismert az elkövetkező két évben 26 milliárd eurósra tervezett megszorítás mikéntje. A közszférában három évre befagyasztják a béreket, elhalasztják az állami alkamazottak nyugdíjazását, és csökkentik a helyi kormányzatok finanszírozását. A közegészségügyben szigorú korlátozásokat vezetnek be a gyógyszerek felhasználásánál a visszaélések és a pazarlás visszaszorítására. Az adóelkerülés elleni küzdelem jegyében betiltják az 5 ezer eurónál nagyobb értékű készpénztranzakciókat. A régiós és helyi kormányzatoktól 5,8 milliárd eurós hozzájárulást várnak a kiadások lefaragásához az idén és jövőre, ez az iskolákat, a kórházakat és a közutak fenntartását egyaránt érintheti. Több útszakasz fizetőssé válhat, köztük például a Rómát elkerülő körgyűrű.

A fiskális szigor áll az új brit kormány terveinek is a középpontjában. Tegnap mutatták be az elkövetkező másfél évre szóló programot. A strukturális deficit legnagyobb részének a megszüntetését David Cameron kormánya öt év alatt ígéri, de a részletek csak a június 22-én bemutatandó rendkívüli költségvetésből derülnek ki. Az már tegnap eldőlt: 2011 áprilisától megemelik a társadalombiztosítási járulékot, ez 9 milliárd fonttal növelheti a bevételeket. Az egészségügy finanszírozását könnyíthetik meg a tervek, amelyek véget vetnének a gyógyszergyártók szabad árképzési gyakorlatának.

A kormányzati munka hatékonyságának növelésével London jövőre több mint 6 milliárd fontot szeretne megtakarítani (VG, 2010. május 25., 5. o.). Az alacsony és közepes jövedelmű háztartások számára az ígéretek szerint jó hírekkel szolgál majd a júniusi költségvetés: jelentősen növelhetik a személyijövedelemadó-kedvezményeket. A büdzsé helyzete fölött a jövőben egy független testület őrködik, amely előrejelzéseket és ajánlásokat is tesz majd. Reuters, Bloomberg

A valutacsere az elmúlt öt évben nem kecsegtetett kisebb előnnyel, mint ma. Csehország olcsóbban kap hitelt koronában, mint Spanyol- vagy Írország euró-ban, s Magyarország alacsonyabb köttvényhozamokat élvez a görögöknél.

A valutacsere az elmúlt öt évben nem kecsegtetett kisebb előnnyel, mint ma. Csehország olcsóbban kap hitelt koronában, mint Spanyol- vagy Írország euró-ban, s Magyarország alacsonyabb köttvényhozamokat élvez a görögöknél. Figyelmeztetés Magyarországnak Magyarország monetáris politikája túl laza, a leendő kormány enyhíthet a költségvetési szigoron, és adót csökkenthet, mindez pedig inflációs nyomáshoz vezet – áll a Nomura tanácsadó elemzésében. Peter Attard Montalto, a cég közgazdásza szerint hazánk az egyik feltörekvő európai ország, amelyik a legközelebb jutott ahhoz, hogy politikai hibát kövessen el.

A hosszú távú inflációs veszélyek mind nagyobbak, ahogy a lazább fiskális politika kockázata nő.-->