Szanálás magánpénzből

Európai bankszanálási alapok hálózatának létrehozását javasolta tegnap az Európai Bizottság. Brüszszel ezzel a lépéssel kívánja biztosítani, hogy a jövőbeni bankcsődök költségeit ne az adófizetőkkel kelljen megfizettetni, ha az illető pénzintézet szanálása létfontosságú a pénzügyi szektor stabilitása szempontjából. Az Európai Tanács következő ülésén folytatandó megbeszélések után a bizottság a vezető fejlett és feltörekvő gazdaságokat tömörítő G20 június 26–27-i torontói csúcstalálkozóján szeretné nyilvánosságra hozni konkrét elképzeléseit. A „szennyező fizet” elve alapján olyan rendszert kell kiépíteni, amely biztosítja, hogy a pénzügyi szektor állja a jövőbeni válságok költségeit – kommentálta a javaslatot Michel Barnier belső piacokért felelős biztos.

Brüsszel előírná a tagállamoknak az említett szanálási alapok közös, uniós szabályok alapján történő létrehozását, és ezeket a bankok által fizetett illetékekből töltenék fel. Az alapok célja ugyanakkor nem a bankok megmentése lenne, hanem kizárólag az, hogy a pénzügyi rendszer stabilitásának veszélyeztetése nélkül lehessen szanálni őket.

Brüsszel egyelőre nem hajlandó részleteket elárulni a bankszanálási alapok tervezett működéséről és méretéről. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor létezik már egy becslés a Nemzetközi Valutaalap részéről, amely szerint ezen alapoknak a GDP 2-4 százalékát kitevő forrást kell felhalmozniuk ahhoz, hogy elláthassák a feladatukat. A torontói bejelentést követően októberben várható a részletesebb javaslatok benyújtása. FT.com, Rapid

A bankszanálásialap-hálózatra vonatkozó terv a jelenlegi formájában nem megfelelő, és különösen méltánytalan a magyar bankrendszerre nézve – reagáltak az Európai Bizottság közleményére bankszövetségi szakértők. Rámutattak arra: a készülő, a jelenleginél is sokkal szigorúbb tőke- és likviditási követelményeket előíró szabályok és az új típusú bankadó együttesen rendkívül káros hatással járnának az európai gazdaságok teljesítményére: a most felröppent adómértékek tükrében több százalékpontos GDP-visszaeséssel is lehet számítani az uniós országokban, szűkülő hitelkínálat és újabb banki tőkeproblémák mellett.

A magyar bankokkal szemben pedig – érveltek a bankszövetségnél – azért különösen igazságtalan a javaslat, mert azoknál nem volt szükség arra, hogy az állam a megmentésük érdekében beavatkozzon. A túlzott jövedelmezőségre vonatkozó megállapítások pedig nem igazak a hazai szektorra, hiszen az átlagos reál-ROE (tőkearányos nyereség) tavaly már csak öt százalék környékén mozgott.

A szakértők szerint a jelenlegi tervezet alapján nem tisztázott az sem, hogy az egyes alapokból hogyan segítik majd – amennyiben szükséges – a több országban is működő, nagy nemzetközi bankcsoportokat. Emellett a különadó versenyhátrányba is sodorhatja az európai hitelintézeteket, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy hasonló szabályozás máshol – például az USA-ban – is életbe lép. A bankszövetség persze nem vitatja – szögezték le a szakértők –, hogy szükséges a bankokra vonatkozó szabályok módosítása, ám a változtatásokat jóval átgondoltabban és az egyes tagállamok érdekeit is figyelembe véve kellene végrehajtani.

A bankszanálási alappal Brüsszel csak a felszínét simogatja az Európai Unió sokkal mélyebben húzódó problémáinak – vélekedett Róna Péter közgazdász, címzetes egyetemi tanár. Most, amikor az egyes országok már nem hajlandók a büdzséből megmenteni a bajba jutott pénzügyi intézményeket, egy új, nagy válságkezelő lépésre már nincs elég a kasszában, a bankokra bízzák a megoldást – tette hozzá.

Tagállami megoldások

Németországban már megvitatás alatt áll az a kormányzati javaslat, amely értelmében extra adót vetnének ki a bankokra, hogy a befolyt összegből pénzügyi biztonsági alapot hozzanak létre. A részletek még Berlinben sem tisztázottak, de előrejelzések szerint az új teher akár évi egymilliárd eurót is kitehet a hitelintézetek számára.

A svédek ezzel szemben már fel is állították banki „stabilitási alapjukat”, amely szintén a pénzügyi vészhelyzetek kezelését hivatott szolgálni. Stockholm tervei szerint 15 éven belül a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeget kellene felhalmozni benne a bankok bizonyos követelései után kivetett 0,036 százalékos adóból.

Miközben egyes tagállamok hatóságai pártolnák a német lépés követését, mások még nem mondtak határozott véleményt az ügyben – nyilatkozta kedden Eddy Wymeersch, az Európai Értékpapír Szabályozók Bizottságának (CESR) elnöke.

Miközben egyes tagállamok hatóságai pártolnák a német lépés követését, mások még nem mondtak határozott véleményt az ügyben – nyilatkozta kedden Eddy Wymeersch, az Európai Értékpapír Szabályozók Bizottságának (CESR) elnöke.-->