Szerény az ösztönző csomag

A Fidesz eddig megismert intézkedései ugyanúgy tartalmaznak gazdaságösztönző, mint -fékező elemeket. A június 8-án ismertetett gazdasági programból azóta kiderült, mely intézkedéseket tervezi még az idén bevezetni a kormány, és melyeket csak később. A legjelentősebb lépés, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése ebben az évben még nem kezdődik el, mivel ennek olyan költségvetési vonzata lenne, amelylyel aligha válna tarthatóvá a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. Ha azonban a növekedésösztönzés felől közelítjük meg, akkor nem olyan nagy gond, hogy ezt a lépést hátrébb sorolták, hiszen a bevételkieséshez mérten nem tudná eléggé gyorsítani a gazdaságot.

A fogyasztásra kedvező hatással van ugyan a szja csökkentése, de annak egy jelentős részét valószínűleg nem költenék el, másfelől pedig az importot is növelné, s ez a fogyasztással ellentétesen hat. Az intézkedés által kedvezőbben érintett nagyobb jövedelmű adózók ugyanis fajlagosan többet takarítanak meg és többet költenek importcikkekre. Felmerülhet, hogy 2003-ban ugyanez a lépés miért bizonyult mégis kirobbanó sikernek Szlovákia esetében, ám még ottani szakértők is nagyobb jelentőséget tulajdonítottak az egykulcsos adó reklámértékének, mint a tényleges közgazdasági hatásnak. Mostanra azonban még az újdonságértéke is eltűnt, egyedül az átláthatóbb adórendszer szól mellette.

Megvalósul viszont a társaságiadó-könnyítés, amely 50 millióról 500 millió forintra emeli a kedvezményes 10 százalékos kulcs limitjét már a második fél évtől. Ennek fő jelentősége nem a tőkevonzásban van, hiszen ennél jellemzően nagyobb vállalatok mozgatják a működő tőkét, viszont közvetlenül csökkenti a kis- és középvállalkozások adóterhét. Kérdés, hogy ez miként befolyásolja azok piaci viselkedését, illetve a megtakarítást mire csoportosítják át. Talán még gazdaságfehérítő hatása is lehet a lépésnek, ám fontosabb, hogy éppen a legsikeresebb, nyereséges vállalkozásokat hozza könnyebb helyzetbe, nem pedig azokat, amelyek a sajátos magyar modell szerint igyekeznek kibújni a közteherviselés alól. A bővülési lehetőség pedig várhatóan valamenynyi munkahelyet is teremt majd, így hatása tovább is gyűrűzhet. Aggodalomra az ad okot, hogy olyan jelentős könnyítésről van szó, amely már visszaélésre is csábíthat egyes vállalkozókat: az eddig egy vállalkozásban keletkezett profitot úgy oszthatnák meg, hogy az az 500 milliós határ alá essen egy-egy vállalkozásban.

Érdemi pozitív hatása ezenkívül a gazdasági növekedésre a kisadók eltörlésének van, leginkább az átláthatóság növelése révén. Arról azonban nincs szó, hogy drasztikusan egyszerűsödne a hazai gazdálkodási környezet, mivel az adónemek nagy része – benne több jelentős és sokat kritizált elem (például az iparűzési adó) – érintetlen marad. Korábban azt hangsúlyozták a közgazdászok, hogy egy jelentős kezdeti impulzus tudja csak a gazdasági szereplők viselkedését kimozdítani a korábbi kerékvágásból, felrázni a gazdaságot. Erre azonban egyelőre nem vállalkozott az új kabinet, ezt részben persze magyarázza a feszített költségvetési helyzet. A fent felsorolt könnyítéseket ráadásul kiolthatja a bevezetni tervezett bankadó, amennyiben annak akár csak a felét is sikerül az ügyfelekre terhelniük a pénzintézeteknek. Márpedig erre minden esély megvan, hiszen a szektor nyeresége még tavaly, a válság csúcspontján is alig mérséklődött. Rövid távon ugyancsak negatív hatása lehet a költségvetési intézményekben elrendelt bértömegcsökkentésnek is, amely a foglalkoztatási helyzetet ronthatja, még ha hosszabb távon hatékonyabb is lesz tőle az állam működése. BD

Elemzők szerint ez akár a növekedésbarát intézkedések hatását is túlszárnyalhatja, és növeli az adócentralizáció mértékét.

Elemzők szerint ez akár a növekedésbarát intézkedések hatását is túlszárnyalhatja, és növeli az adócentralizáció mértékét. Növekedési hatások (az eddig bejelentett kormányzati lépések körében) Pozitív:

- Társaságiadó-könnyítés

- Kisadók eltörlése

Negatív:

- Bankadó

- Bértömegcsökkentés

- Költségvetési lefaragások-->