BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Támogatják a tőkekihelyezést

Tavaly jóval kevesebb pénzt fektettek be külföldön a magyar cégek, és annak jó része is offshore célpontokra vándorolt

Komplex támogatási csomaggal próbálja ösztönözni a kormányzat a magyar vállalkozások külföldi működőtőke-befektetéseit.

Támogatási csomaggal segítenék a magyar vállalkozások külföldi beruházásait, a kísérleti projekt akár már most nyáron indulhat – tudta meg a Világgazdaság. Mint Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági államtitkára lapunknak elmondta: a magyar tulajdonosi körhöz köthető vállalkozások nemzetközivé válásának az elősegítése fontos cél, azért is, mivel külföldi (leány)vállalataik hazautalt nyereségükkel javítják a magyar fizetési mérleget. Nem kevés pénzről van szó: tavaly a magyar befektetők a külföldön 2009-ben megtermelt nyereség 65,1 százalékát utalták haza osztalékként, ez 665 millió euróra rúgott. 2005–09 között az átlag 78,7 százalék volt. Már csak ezért is érdeke az országnak, hogy a terjeszkedést fontolgató cégek kapjanak támogatást – mondta, hozzáfűzve: a cél, hogyha egy cég távlatokban készül ilyen projektre, ám a finanszírozás csak pár év múlva válik reálissá, előre tudja hozni a startot. Egy olyan komplex támogatási csomag készül, amely ezekre a helyzetekre jelenthet megoldást.

Első lépésként felmérik a tulajdoni összetétel szerinti tőkemozgásokat, hogy megtudják, a magyar tőkeexport mekkora hányadát hajtják végre a magyar tulajdonú vállalkozások. Második lépésként olyan hitel-, tőke-, garancia- és egyéb szükséges eszközökből álló csomagot dolgoznak ki, amely hozzájárulhat egy finanszírozási okok miatt csak pár év múlva megvalósulható projekt előrehozásához. Az állami hátterű intézmények – mint az Eximbank, a Mehib vagy a tőkeexportprojektekben vélhetően ismét szerepet kapó Corvinus – alkotnák a bázist, de olyan magyar központú kereskedelmi bankok is szerepet vállalnának, amelyek külföldön is megjelentek már; elsősorban az OTP-ben gondolkodnak.

Főként a középvállalatok részéről jelentkezhet igény erre a támogatási csomagra, amelynek kísérleti projektjét már ez év nyarán végre szeretnék hajtani – mondta Becsey, hozzátéve: egyfajta szorzó segítségével az itt kialakított rendszert alkalmaznák minden más hasonló külföldi tervre. Csakis olyan vállalkozások részesülhetnek persze majd ebben a támogatásban, amelyek valóban érettek a külföldi terjeszkedésre. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az idén javuljon a statisztika. Ám ezzel együtt is Becsey azzal számol, hogy 2011-ben a magyar közvetlen tőkebefektetés külföldön – egyedi, nagy értékű tranzakciók nélkül – ismét egymilliárd euró alatt, illetve a körül maradhat. Középtávon évi átlag 2 milliárd euró körüli tőkekivitelt vár, ezt azonban, miként eddig is, jelentősen befolyásolhatják egyedi, nagy értékű tranzakciók.

A magyar cégek tavaly szinte alig hajtottak végre működőtőke-kihelyezést. A statisztika 628 millió euró értékű magyar közvetlen tőkebefektetést mutat, ez 1,3 milliárd euróval kevesebb az egy évvel korábbinál, ám, mint lapunk megtudta, ennek java offshore tevékenység lehetett. Ugyanis a legnagyobb értékű részvény és egyéb részesedés formájú (nettó) magyar közvetlen tőkebefektetés 2010-ben a közép-amerikai országokba (815 millió euró) áramlott, ágazatot tekintve pedig a vagyonkezelésbe (784 millió euró). Tény, hogy nem a termelési jellegű kihelyezések domináltak.

Érdekes fejlemény, hogy a gép- és berendezésgyártásból nettó 483 millió eurót vontak ki a magyar cégek tavaly külföldről.

A tőkemozgás dominál

A tavalyi nettó tőkekivitel (628 millió euró) 2002 óta a legalacsonyabb érték. Oka – a nemzetgazdasági tárca szakértői szerint – az egyéb tőkemozgások alakulása lehetett. A nem adóssággeneráló tőkekivitelen belül a részvény formájú tőkeexport egyenlege 1,184 milliárd euró (az előző évinél 185 millióval magasabb), míg az újra befektetett jövedelemé 271 millió euró (az előző évinél 59 millióval alacsonyabb, 2005 óta a legkisebb) volt.

Az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások egyenlege –827 millió euró volt, ez a 2009. évinél 1,4 milliárddal kedvezőtlenebb, és az eddigi legrosszabb érték. Ez a negatív egyenleg alapvetően a negyedik negyedévi, a külföldi leányvállalatok által a magyar anyacégek részére fizetett (965 millió eurós) osztalékelőlegre vezethető vissza – vélik szakértők.





Az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások egyenlege –827 millió euró volt, ez a 2009. évinél 1,4 milliárddal kedvezőtlenebb, és az eddigi legrosszabb érték. Ez a negatív egyenleg alapvetően a negyedik negyedévi, a külföldi leányvállalatok által a magyar anyacégek részére fizetett (965 millió eurós) osztalékelőlegre vezethető vissza – vélik szakértők.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.