Tarolnak a kormányhivatalok

Nagyon komoly mértékben megnöveli a kormányhivatalok hatáskörét az a kormányhatározat, amelyet a napokban alkotott meg a kabinet: eszerint a jövő év márciusától a kormányhivatalok felelnek majd egy sor, eddig önálló szervezethez tartozó támogatás szétosztásáért, illetve egyéb feladatok elvégzéséért.

A hétfőre datált jogszabály alapján például az országszerte működő kormányhivatalok intézik majd az eddig a Magyar Államkincstárhoz tartozó család- és lakástámogatások szétosztását, de hozzájuk tartoznak majd egyebek mellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezéssel összefüggő feladatai, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak baleseti megtérítési eljárásai is.

A kormányhatározat egyáltalán nem kertel az új felállásra vonatkozó tervek indíttatását illetően: az abban foglaltak szerint ugyanis „a kormány a területi államigazgatás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében szükségesnek tartja a megyei kormányhivatalok bővítését”, illetve „a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek átalakítását”.

Minderre a jogszabály szerint a hatékonyabb, takarékosabb és átláthatóbb államigazgatási működés elérése érdekében van szükség. A felvázolt célok eléréséhez az érintett minisztériumoknak azonnali intézkedéseket kell hozniuk az átalakítás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében, a végrehajtásért pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter az első számú felelős. (Információink szerint voltak előzetes egyeztetések az érintett szervezetek képviselőivel, ám az ő véleményüket végül szinte sehol sem vették figyelembe.)

Bár az indoklás egyértelmű, fő motivációként nehéz nem arra gondolni, hogy a kabinet egyszerűen csak a kormányhivatalok hatáskörét kívánja jelentős mértékben megnövelni, és mindezt egy sor feladat további központosításával akarja elérni. Az átvett feladatok köre ugyanis igen széles: így – ha a terv nem változik – a kormányhivatalok felelnek majd egyebek mellett a lakásépítési támogatás („szocpol”) szétosztásáért, az állami támogatású lakáshitelek után járó pénz kifizetéséért, a családtámogatások kiutalásáért, és egy sor adminisztrációs feladat végrehajtásáért.

Az átalakítás nyomán már első látásra több kérdés is felmerül. Így például nem lehet tudni, hogy a rendelkezésre álló, nagyjából két és fél hónap alatt hogyan oldják meg a feladatok átvételéhez szükséges nyilvántartási és informatikai rendszerek átvételét, illetve felállítását. Azt is nehéz elképzelni, hogyan lehet ennyi idő alatt megfelelő számú szakembert találni – hiszen fővárosi és megyei mellett a járási és kerületi kormányhivatalokat is bevonják a rendszerbe –, és biztosítani a zökkenőmentes átadás-átvételt úgy, hogy ebből az érintett ügyfelek semmit se vegyenek észre. Az sem világos, mi lesz a sorsuk azoknak az államigazgatási dolgozóknak, akik eddig ezeket az ügyeket intézték, illetve nehéz felmérni az átalakítás költségvonzatát is, bár az óvatos becslések is több milliárdos kiadásról szólnak.

Nagyok a tételek

A jövő évi költségvetés előirányzatai szerint 2015-re lakástámogatásokból 144,8 milliárd, családtámogatásokból pedig 422,8 milliárd forintnyit tervez kifizetni a kormány. Mindezek alapján csak e két tétel miatt közel 570 milliárd forint szétosztásának feladata kerül majd az ország területén működő kormányhivatalokhoz. A feladat pedig nem könnyű, hiszen a kifizetéseken túl egy sor egyéb feladattal is együtt jár. A támogatások folyósításáért jelenleg felelős Kincstár ugyanis nem csak magát a kiutalást oldja meg, hanem – sok esetben együttműködve a bankokkal – a támogatások igénylésének jogszerűségét is ellenőrzi.