Tartotta a kamatot az EKB - Félhetnek a lassulástól

Az Európai Központi Bank úgy láthatja, hogy a gazdasági növekedés lassul az euróövezetben, és a kilábalást lefelé mutató kockázatok övezik, amely az inflációt önmagában is csökkenti. A második negyedévben az eurózóna gazdasági növekedés mindössze 0,2 százalékon alakult negyedéves alapon. Ennek következtében az EKB kevésbé lehet „héja”, mint korábban: a piacok már egyáltalán nem várnak kamatszigorítást ebben az évben.

Emlékezetes, a központi bank áprilisban emelte az alapkamatot 25 bázisponttal a történelmileg legalacsonyabb, 1 százalékos szintről, mert az infláció jóval meghaladta a jegybank 2 százalékos célját. Az EKB júliusban újra szigorított, így 1,5 százalékos a kamat jelenleg a térségben. A kormányzótanács úgy látta, hogy az emelkedő nyersanyagárak másodkörös inflációs nyomáshoz vezethetnek.

Egyes elemzők úgy látják, hogy a központi banknak vissza kell fordulnia az úton, és újra 1 százalékra kell vágnia a kamatot, hogy segítse a gazdaság helyreállását. A megszorítások, illetve az eurózóna szuverén adósságválsága a kilábalás ellen fejt ki hatást.

Az EKB augusztusban arra kényszerült, hogy spanyol, illetve olasz államkötvényeket vásároljon, mert a hozamok veszélyes szintre emelkedtek (6 százalék fölé). A jegybank kötvényvásárlással napok alatt több mint 100 bázisponttal csökkentette a 10 éves kötvények hozamát; azonban a kormányzótanács döntése nem volt egységes a kötvényvásárlási program felélesztésének kérdésében.

Ma tartotta kamatdöntő ülését a Bank of England is. Az angol jegybank továbbra is ragaszkodott az ultra-laza monetáris politika fenntartásához: 0,5 százalékos tartotta a kamatot, amelyet a válság kirobbanásával vágott ilyen alacsony szintre, és annak ellenére sem változtatott, hogy idén az infláció már kétszerese a BoE céljának.

A központi bank fenntartotta 200 milliárd fontos eszközvásárlási programját, azonban egyelőre a recessziós aggodalmak felerősödésével sem terjesztette ki azt.