Terítéken a jövő évi bérek

Szépen felépített tárgyalássorozatnak lehettünk az idén szem- és fültanúi. Kezdve azzal, hogy az OÉT történetében mint még soha ilyen korán, már szeptember 8-án napirendre került a jövő évi bérek tárgyalása. A munkavállalói oldal nem sokat teketóriázott, a minimálbér összegére 80 ezer forintos ajánlatot tett, míg a garantált bérminimum mértékét a legkisebb bér 122 százalékában állapította volna meg. Ez az ajánlat az elemzők kedélyeit is felborzolta: Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az ajánlást követően lapunknak azt mondta, irreális, és semmi valóságalapja nincs egy ilyen mértékű emelésnek. Megítélése szerint a minimálbért legfeljebb a tb-járulék csökkentésének mértékével, vagyis maximum 5 százalékkal lehetne emelni.

A határozott kezdés után azonban hetekig egy helyben toporogtak a tárgyaló felek, legfőképpen azért, mert a munkáltatói oldal nem tudta számokba önteni ajánlatát. Végül november elején jött a várva várt bejelentés: a munkáltatói oldal 73 ezer forintos ajánlatot tett a jövő évi minimálbér összegére, abból viszont továbbra sem engedtek, hogy akár egyetlen forinttal is emelkedjen a szakmunkások bére. Hosszas huzavona után végül mindkét fél megenyhült: a munkavállalók 76 ezer forintra faragták le a minimálbér jövő évi összegét, a munkavállalók pedig hajlandók voltak pozitív irányba tolni a garantált bérminimum összegét.
Válságos időszakban még a minimálbér intézményének fenntartása is feszültségeket szül – véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte az lett volna racionális lépés a szociális partnerek részéről, ha a következő néhány évre felfüggesztik a minimálbér intézményét.

Ez azonban ma már szinte biztos, hogy nem fog bekövetkezni, de a több mint 73 500 forintos minimálbérről szóló megállapodással sikerül majd a kormányzati oldal kérésének eleget tenni, miszerint a szociális partnereknek meg kellene próbálniuk reálértéken tartani a béreket. HM